A “bálnafővárosnak” is nevezett Taidzsiban, ahol 400 éve űzik a cethalászatot, a környezetvédők és a helyi lakosok tiltakozásának köszönhetően, mind kevesebben élnek a véres mesterségből. A Tokiótól 500 km-re, a Csendes-óceán partján fekvő 4000 lelkes halászfaluban a turisták kegyetlen látványosságban “gyönyörködhetnek”: évente ezerszámra mészárolják le az elegáns éttermek asztalára szánt delfineket a vízi cirkuszok tőszomszédságában, ahol a látogatók ugyanazokkal a barátságos tengeri emlősökkel játszadozhatnak.
Taidzsi négy évszázada elsősorban a cetvadászatból él. Ám egy ideje heves viták kereszttüzébe került: környezetvédő aktivisták a múlt hónapban feltöltöttek az internetre néhány képet, amelyek a kikötőben készültek, ahol a tenger vize lemészárolt delfinek vérétől vöröslik.
Bár 1986-ban hivatalosan betiltották a nagy testű tengeri emlősök kereskedelmi halászatát, Japán szemérmetlenül kihasználja azt a joghézagot, amely módot ad évente 700 cetféle “tudományos célokat szolgáló” kifogására. Vagyis ilyen módon 2000 tonna hús juthat a japán éttermekbe és áruházakba, azzal az ürüggyel, hogy a hús árából a tudományos kutatásokat támogatják – vádolja a japán hatóságokat a Greenpeace környezetvédő mozgalom.
Japánban évi 22 ezer delfint foghatnak ki büntetlenül, tehát ezek az állatok is a moratóriumot kijátszó, “tudományos célú” vadászat áldozatai. Taidzsiban most környezetvédő expedíciókat szerveznek, amely a tengeri emlősök életét mutatja be a halászoknak, így próbálják rábírni őket, hogy fordítsanak hátat véres mesterségüknek.
“Valaha a lányok bálnavadász férjről álmodoztak, hiszen ők voltak a leggazdagabbak a faluban” – emlékezik Mijato Sugimori, a helyi halászati szövetkezet egyik vezetője. “De ma már alig van munkalehetőség, és a fiatalok odébbállnak. Ha elveszítjük a delfinhalászatot is, nem marad más a környéken, csak a nagymamák és nagypapák.” Meg évente jó néhány ezerrel több delfin.
2003. november 28.
