A Fák Anyjaként ismert Wangaari Mathai tegnap vette át Oslóban a kitüntetést. A kenyai környezetvédő és politikus az első afrikai nő, akit ezzel a díjjal jutalmaztak. Nemzetközi ismertségét azzal szerezte, hogy fellépett az 1980-as 1990-es években, Kenyában a kormány támogatásával végrehajtott erdőirtások ellen.
A 64 esztendős aktivista az első afrikai nő, aki elnyerte a Nobel-békedíjat annak több mint százéves történetében. A Nobel-bizottság indoklása szerint Wangari Maathai “a tartós fejlődés, a demokrácia és a béke érdekében tett erőfeszítéseiért” érdemelte ki az elismerést. Wangari Maathai 1940. április 1-jén született a kenyai Nyeri helységben. Ő volt az első nő Kelet- és Közép-Afrikában, aki doktorátust szerzett. 1964-ben az egyesült államokbeli Atchisonban a Mount St.Scholastica College-ban kapta meg tudományos fokozatát biológiai tudományokból. 1977-ben indította el a legnagyobb afrikai faültetési programot, a “Zöld Öv Mozgalmat”, amely a biológiai sokszínűség erősítése mellett számos munkahelyet teremtett a nőknek, emelve ezzel társadalmi megbecsülésüket az afrikai társadalmakban. Ennek keretében több mind 30 millió fát ültettek Afrika-szerte. Ugyanakkor fiatal korától kezdve az emberi jogok bátor védelmezője volt, szembeszállt Daniel Arap Moi kenyai elnök diktatórikus rendszerével, és a benne elharapózott korrupcióval, ezért rendszeresen zaklatták a 70-es és 80-as években, sőt, börtönbüntetésre is ítélték. 2002-ben választották be a kenyai parlamentbe, 2003-ban pedig az ország környezetvédelmi államtitkára lett.
Hazájában mindenki “Mama Mici”-ként, a Fák Anyjaként ismeri. A már 1984-ben alternatív Nobel-díjjal kitüntetett Maathai asszony és a Zöld Öv Mozgalom az idén számos nemzetközi elismerésben részesült az elmúlt években, többek között megkapták a Petra Kelly-díjat és az Arbor Day alapítvány természetvédő tudósoknak járó J.Sterling Morton-díját. Nobel-békedíjával kapcsolatban Ole Danbolt Mjoes, a Nobel-bizottság elnöke hangsúlyozta: első ízben kapta meg a díjat környezetvédő, és ezzel a bizottság új dimenziót adott a béke értelmezésének. A biológusi doktorátussal rendelkező Wangari Maathai első nyilatkozatában élete legnagyobb meglepetésének nevezte a Nobel-békedíjat. Hangsúlyozta, hogy a környezetvédelem és a béke előmozdításának ügye szorosan összefügg, különösen akkor, amikor a természetes erőforrások egyre ritkulnak, és mindenki meg akarja őket kaparintani. “A béke magvait ültetjük el a mának és a jövőnek” – jelentette ki az NRK norvég állami tévének.
Wangari Maathait megelőzően összesen 11-en kaptak Nobel-díjat a fekete kontinensről. A békedíjat vehette át Albert John Luthuli zulu törzsfőnök, a dél-afrikai Afrikai Nemzeti Kongresszus elnöke (1960), Anvar Szadat egyiptomi államfő (1978), Desmond Tutu dél-afrikai püspök, polgárjogi harcos (1984) Nelson Mandela és Frederik Willem de Klerk, a dél-afrikai apartheidrendszer megszüntetői (1993) és Kofi Annan ENSZ-főtitkár (2001). Az írók közül a nigériai Wole Soyinka (1986), az egyiptomi Nagib Mahfúz (1988), a dél-afrikai Nadine Gordimer (1991) és a szintén dél-afrikai J.M. Coetzee (2003) lettek Nobel-díjasok, míg 1951-ben a dél-afrikai Max Theiler orvosi, 1999-ben pedig az egyiptomi-amerikai Ahmed Zewail kémai Nobel-díjat kapott. Az idei Nobel-békedíjra rekordnevezés, 194 jelölt neve érkezett a bizottságról. Még George Bush amerikai elnököt és Tony Blair brit kormányfőt is javasolták. Wangari Maathai kitüntetése nagy meglepetést okozott, mivel az előzetes jóslások szerint Mohamed el-Baradeit, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatóját tartották a legesélyesebbnek.
