A romániai Transgold Rt. képviselői szerint minimálisra csökkent az esélye, hogy a magyar állam behajtsa kártérítési követelését a hat évvel ezelőtti tiszai ciánszennyezést okozó vállalattól. A cég vagyonát a napokban egy brit–kazah cég vásárolta fel; a felperes magyar állam pedig nem került fel a hitelezők listájára.
Elutasította a kolozsvári ítélőtábla a magyar állam kérését, miszerint szerepeljen a nagybányai Transgold Rt. hitelezőinek listáján, emiatt jelentősen csökkent az esélye, hogy Magyarország kártérítést kapjon a 2000 januárjában bekövetkezett ciánszennyezésért – értesült lapunk a romániai vállalat jogi képviselőitől. A magyar állam által beperelt ausztrál–román társaság azután jelentett csődöt, hogy a Fővárosi Bíróság tavalyi döntése nyomán 15 százalékra volt kénytelen csökkenteni termelési kapacitását, emiatt fizetésképtelenné vált. Az idén áprilisban elindított csődeljárás keretében a felszámolók összeállították a hitelezők – külföldi bankok, román állami intézmények, szolgáltató vállalatok – névsorát, ám végleges bírósági ítélet hiányában kihagyták a magyar államot.
A ciánperben felperes Magyarország emiatt a romániai bíróságon kérte, hogy vegyék fel a hitelezők közé, sőt megtámadta a korábban Aurul néven működő aranybánya csődeljárásáról, valamint eladásáról szóló intézkedéseket. Májai László, a Transgold jogi képviselője lapunknak elmondta, a kolozsvári ítélőtábla keddi, végleges ítéletében a magyar állam valamennyi fellebbezését elutasította, így véleménye szerint Magyarországnak immár szinte semmi esélye nincs behajtani a vállalattól követelt 120 millió dolláros kártérítést. „Mivel nem szerepel a hitelezők között, nem jogosult az eladás nyomán befolyt vételár szétosztására sem, arról nem is beszélve, hogy a Transgold gyakorlatilag már nem létezik” – szögezte le kérdésünkre a csíkszeredai ügyvéd. Románia egyetlen aranybányájának vagyonát éppen a napokban rendezett versenytárgyaláson vásárolta meg a brit Oxus Gold és a kazahsztáni KazahGold birtokolta Romaltyn Rt., amely 4,5 millió eurót fizetett az egykori Aurul aktívumaiért.
A magyar állam által indított ciánper valószínűleg még évekig elhúzódik. Miközben ugyanis a budapesti bíróság idén májusban kimondta a Transgold vétkességét a hat évvel ezelőtti tiszai ciánszennyezés miatt, lapunk értesülései szerint a Romániában egyelőre ki nem hirdetett ítéletet az aranybánya felszámolását végrehajtó cégek megfellebbezik. Sőt mivel a magyar jogrend különválasztja a jogi alapot az összegszerűségtől, csak a májusi úgynevezett közbenső ítélet véglegesítése után kezdődhet meg az a tárgyalás, amely során a magyar állam – számlák, szakértői jelentések alapján – bebizonyíthatja, jogosan tart igényt a 120 millió dolláros kártérítésre.
A zöldek nem lepődtek meg. A ciánper néven elhíresült eljárás már hat éve zajlik, és még egyetlen fillér kártérítést sem láthatott a magyar állam, vagyis várható volt, hogy a felelős cég valahogy utat talál a menekülésre – mutatott rá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének vezetője. A környezetvédő szerint már a cégnél elindított csődeljárás idején egyértelmű volt, hogy a felelősök nem fizetnek majd. A román kormány mindvégig a szennyező cég mellett állt, a magyar kormánynak viszont mindent meg kell tennie a kártérítés behajtásáért – jelentette ki Fidrich Róbert. A Magyar Köztársaság az Aurul mellett a román állam felelősségét is firtatja abban a kártérítési perben, amely még nem zárult le, és magyar bíróság előtt folyik – emlékeztetett Jávor Benedek. A Védegylet szóvivője szintén úgy véli, hogy ilyen ügyekben szinte reménytelen a szennyező fizet elve alapján bármit is behajtani. A magyar kormánynak ezért határozott lépéseket kell tennie a potenciális veszélyforrások felszámolására, és az új veszélyforrások – mint például a verespataki aranybánya – létrejöttének megakadályozására is – szögezte le a szóvivő. A szakminisztérium jogászai még tanulmányozzák az ítéletet.
