Összeomlik a víztározó, földrengéseket gerjeszt a gát tömege, kihal a folyó élővilága, a Jangce deltájában a felgyorsuló erózió Sanghajt fenyegeti. Már nem csak a környezetvédők tartanak katasztrófától a világ legnagyobb folyami gátja, a Három szoros miatt.
Sürgősen tenni kell valamit a Három szoros gát környékén, hogy megelőzzék a súlyos környezeti katasztrófát – mondta Wang Hsziao-feng, a gát építéséért felelős állami szerv igazgatója az Új Kína hírügynökségnek. Ez az első eset, hogy hivatalosan is elismerik, az ökológiai katasztrófával riogató környezetvédőknek igaza volt.
A Három szoros a világ legnagyobb gátja, ami egy 600 km hosszú víztározó előtt duzzasztja fel a Jangce vizét, ami aztán a világ második legnagyobb vízierőművének turbináit forgatja (a legnagyobb az Itaipu a Parana folyón a brazil-paraguayi határon). A 2300 méter hosszú, 227 méter magas, és 40 méter széles gát építése 12 évig tartott és négyezer milliárd forintnak megfelelő jüanba került.
Katasztrófa-forgatókönyvek
A leglátványosabb fenyegetést a víztározó összeomlása jelenti: 2003 óta eddig 91 helyen szakadt be a tározó partja, összesen 36 kilométernyi partszakaszon. Ezek a földcsuszamlások olykor ötven méteres hullámokat hoznak létre a vízen, ami miatt több százezer ember lakóhelye került veszélybe (az építkezés során több mint egymillió embert telepítettek ki a vidékről).
A folyón az ökológiai egyensúly teljesen felborult, a Jangcéban élő ritka fajok pusztulnak ki míg mások elszaporodnak: a gát közelében élők katasztrófafilmbe illő patkányinvázióról számoltak be (a jelentések kétmilliárd patkányról szóltak, ezek több ezer négyzetkilométernyi gabonaültetvényt taroltak le 2007 nyarán).
Beláthatatlan következmények
Nem ennyire látványos, de még nagyobb veszélyt rejt, hogy a gát megszűri a Jangce által a tenger felé szállított évi 530 millió tonnányi iszapot. Ez egyrészt a tározó fenekén leülepedve eltömítheti a turbinákat, másrészt az iszap hiánya a folyó további szakaszán és a deltában a sokszorosára gyorsíthatja a part erózióját. Ez azt az évmilliók üledékéből álló földnyelvet is veszélyezteti, amin a 17 millió lakosú Sanghaj fekszik.
Szeizmológusok attól is tartanak, hogy a gát és a tározóban felgyűlt víz puszta tömege (az építkezésnél 28 millió köbméter betont használtak fel és 134 millió köbméter földet mozgattak meg) olyan változásokat okozhat a földkéregben, ami földrengésekhez vezethet. Ilyen jelenséget megfigyeltek már 1997-ben a dél-afrikai Katse gát víztározójánál.
