Az Északi- és Balti-tengeren tervezett szélerőmű-parkok építése hatalmas lármával jár. Ez nem csak kellemetlen, az ott élő disznódelfinek (Phocoena phocoena) hallása maradandó károsodást szenvedhet.
Egy olyan állat esetében, amelyik ultrahang segítségével tájékozódik, ez végzetes következményekkel járhat. Például nem talál rá a táplálékára – magyarázta Klaus Lucke, a Büsumi Kutató- és Technológiaközpont tengerbiológusa.
A disznódelfinek élőhelyére tervezett, már engedélyezett húsz szélpark létesítése 1417 szélerőmű felállítását jelenti. Ezeknek az alapjait, hogy ne boruljanak fel a nagy szélben, vastag cölöpökkel kell rögzíteni a tengerfenékhez. Egy cölöpre ezerszer kell ráverni, míg a helyére kerül – minden egyes ütés pedig 225 decibel zajjal jár.
Lucke egy hallásteszt segítségével megmérte a disznódelfin tűrőképességét – 200 decibelnél alakul ki először ideiglenes hallászavar. Tehát már egyetlen ütés is káros az állatokra nézve. Több kutatás is keresi a megoldást- az egyik, hogy egy perforált gumitömlővel veszik körül az építési területet, amelybe levegőt pumpálnak. Így a tömlő fölött kialakul egy buborékfal, ami hatékonyan csökkenti a zaj mértékét – részben visszaveri, részben pedig elnyeli azt. Ezzel a megoldással a térség egyetlen, a világ legkisebb bálnaféléje megmenekülhetne.
