Az éghajlat felmelegedése nemcsak észlelhető, de már válságba is sodorta bolygónkat, ám az energetikai ipar illetékesei megpróbálják eltitkolni a probléma súlyosságát a közvélemény elől – jelentette ki a NASA fő éghajlati szakértője, James Hansen.
Az amerikai Országos Repülésügyi és Űrkutatási Hivatal Goddard-intézetének 67 éves igazgatója, akinek a felmelegedésről szóló korábbi nyilatkozatai már korábban is – stílszerűen szólva – vihart kavartak, már 2006-ban is konfliktusba keveredett álláspontja miatt a hivatalosságokkal.
“A légkörbe került szén-dioxid aránya már veszélyes szintet ért el”, nevezetesen 385 részecske egymillióból, ami “kritikus szint” a tudós véleménye szerint. Hansen azonban hozzáfűzte, hogy lenne lehetőség az üvegházhatású gázok okozta felmelegedés megakadályozására.
A Science című tudományos folyóiratban közölt cikkében ennek érdekében nem kevesebbet követel, mint hogy 2030-ig állítsák le az összes jelenleg működő széntüzelésű erőművet, és addig is keményen adóztassák meg őket, újak építését pedig mindaddig ne engedélyezzék, amíg nem teszik kötelezővé az olyan szűrőket, amelyek megakadályozzák, hogy az ilyen erőművek szén-dioxidot bocsássanak a Föld légkörébe.
“Bolygónk megmentésének fő akadálya nem az erre szolgáló technológia hiánya” – állítja Hansen, akit a Time magazin 2006-ban a világon legnagyobb befolyással rendelkező száz személyiség egyikének minősített. “A probléma abból adódik, hogy az energia 90 százalékát fosszilis energiaforrások biztosítják. Ez olyan gigantikus üzlet, hogy a kormányunkat is áthatja. Az utóbbi években világossá vált számomra, hogy a végrehajtó hatalmat és a törvényhozást igen nagy mértékben befolyásolták a fosszilis energiaforrásokhoz kötődő gazdasági érdekek, márpedig az ipar megtéveszti a közvéleményt és a politikai felelősöket az éghajlati változás igazi okaival kapcsolatban. Ugyanaz történik, mint a cigarettagyárak esetében: tudták, hogy a dohányzás rákot okoz, de tudósokat fogadtak fel arra, hogy azok az ellenkezőjét állítsák” – vádol a Science hasábjain az amerikai tudós.
Ilyen körülmények között, mondta Hansen az AFP-nek, “az igazságügyi hatóságok jelentik a legfőbb esélyt” a hatékony fellépésre e veszélyekkel szemben. Hansen tavaly egy kongresszusi meghallgatáson kijelentette: a Bush-kormányzat hivatalba lépése óta akadályozzák, hogy a tudományos információk eljussanak a közvéleményhez. A kormány kommunikációs illetékesei megszűrik a tudományos tényeket, hogy eltitkolják a közvélemény elől az ok-okozati összefüggést az emberi tevékenység következtében a légkörbe jutó üvegházhatású gázok és a légkör felmelegedése között – mondta akkor a törvényhozóknak a tudós. Az AFP-nek nyilatkozva Hansen nem is tagadja, hogy álláspontjának kifejtése a politikai szférába való beavatkozást jelenti, és így ő túllép a tudósok hagyományos szerepén, de ezt azzal indokolja, hogy “ebben a konkrét esetben már igazi válság bontakozott ki”. Véleménye szerint azok a politikai felelősök, akiknek ez feladata lenne, “nincsenek tudatában a tényleges helyzetnek, s főleg nem értik sem annak súlyosságát, sem pedig a (belőle következő cselekvés) sürgősségét”.
James Hansen ahhoz a mérnökhöz hasonlította magát, “aki az űrsikló felbocsátása előtt észleli annak valamilyen hibáját: nem tehet mást, mint hogy megszólal”. “Én éppen ezt teszem.” A tudóssal abból az alkalomból készített interjút a francia hírügynökség, hogy a Delaware amerikai államban lévő Wilmingtonban átvette a Common Wealth Award nevű, 50 ezer dollárral (8 millió forint) járó díjat, amelyet a közjó érdekében cselekvő kiválóságok – tudósok, művészek, közéleti személyiségek – számára alapított Ralph Hayes, a Coca Cola cég egyik néhai igazgatója. Hansenen kívül idén többek között Glenn Close filmsztárt jutalmazták vele, s az elismerés 29 éves történetében olyan személyiségek nyerték el, mint Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter, Jacques-Yves Cousteau francia óceánkutató és filmes vagy Gabriel García Márquez kolumbiai
író.
