Az utóbbi években a Csendes-óceán gyakorlatilag szemétlerakóvá vált – jelenleg annyi műanyag szemét lebeg rajta, mint az Egyesült Államok szárazföldi területeinek duplája – állítják a tudósok.
Az óceánon az áramlatok miatt két fő “szemétzóna” alakult ki; az egyik Japántól keletre (un. Keleti szemétfolt), a másik Hawaiihoz közel (ún. Nyugati szemétfolt). A szemétfoltokat csak nemrégiben fedezték fel; a becslések szerint 100 millió tonna műanyag hulladékról van szó.
Néhány tudós 15 éve figyeli a szemét felhalmozódását és azt állítják, hogyha a lomhán mozgó foltok bármelyike eléri a partot, az hatalmas ökológiai katasztrófához vezethet, márpedig a Nyugati folt lassan a festői szépségű Hawaii-szigetekhez közelít. A szemét összetétele vegyes; vannak bennek gumiabroncsok, focilabdák, legókockák, halászhálók és még rengeteg minden, de a fő összetevők (90%-ban) a műanyagok: elsősorban a nylonzacskók és az üdítős üvegek.
A szemét kb. egyötödét hajókról és olaj-fúrótornyokról dobálták ki, a többi mind a szárazföldről származik. A Hawaii melletti szemétfoltot tulajdonképpen egy volt vitorlázó fedezte fel, amikor le akarta rövidíteni az utat egy yachtversenyre igyekezve. Korábban azért nem szúrta ki senki a hatalmas szemétszigetet, mert az áramlatok miatt ezeket a vizeket elkerülik a hajósok. Napokon keresztül hajózott a szemétlevesben, mire sikerült “tiszta vízre” jutnia.
A korábbi évszázadok szeméttermése, ami az óceánokban kötött ki, könnyedén lebomlott, de a műanyagok olyan tartósak, hogy fél évszázados darabokat is találtak a Nyugati szemétfoltban. Tehát az elmúlt 50 évben bármely olyan műanyag, amit bedobtak az óceánba, jó eséllyel még ott is van – állítják a tudósok. Mivel a szemét nem tömör, nagyjából átlátszó és épp a vízfelszín alatt lebeg, ezért a műholdképeken sem látszik, csak közvetlen közelről – ezért is kell állandóan monitorozni a mozgását.
Az ENSZ környezetvédelmi programja szerint a műanyag szemét évi több, mint egymillió vízimadár, több, mint 100 000 tengeri emlős és megszámlálhatatlan hal és teknős halálát okozza. A madarak gyomrában öngyújtókat, fecskendőket, de még fogkeféket is találtak a boncolás során – a madarak élelemnek hitték őket. Az ENSZ adatai szerint 2006-ban minden négyzetmérföldnyi óceáni területen 46 000 darab műanyag szemét lebegett. Egy átlagos amerikai 300-700 nylonzacskót használ el egy évben és lassan a nyugat-európaiak is megközelítik ezt a számot.
Kapcsolódó anyagok:
