Hirdetés

A madarak vonulását kutatják a folyóparti tábor lakói. Az így nyert adatok értékesek a tudomány és a természetvédelem számára.

Tábor az ökológiai folyosóban

Észak-Magyarország egyik fontos madárvonulási útvonala az észak-déli irányú Bódva folyóhoz kapcsolódik. A folyó partján idén immár 23. alkalommal tartotta meg az Aggteleki Nemzeti Park és a Magyar Madártani Egyesület a Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábort. Az 1986 óta minden évben augusztustól október végéig működő tábor sátrait az utóbbi években Perkupa és Szalonna falvak között félúton szokták felverni, a folyó partján.

A tábor reggeli ködben

A tábor reggeli ködben

 

Tudományos kutatómunka

A környező bokrosokban és esetenként a folyó fölé felállított hálókkal a madarászok megfogják a madarakat, melyeket aztán lemérnek, meggyűrűznek és elengednek. A később ismét megfogott, vagy elhullottan megtalált madarak gyűrűjén lévő adatokat a megtalálók beküldik a budapesti Madárgyűrűzési Központba, ahol összesítik az adatokat. Az így nyert értékes információk sokat elárulnak a madarak életéről, különösen mozgásáról, vonulásáról. A magyarországi madárgyűrűzés száz éves évfordulója alkalmából nemsokára megjelenik a Madárvonulás Atlasza, amelyben az eddigi kutatások eredményeit összesítik. (Itt olvasható egy részletes cikk a centenáriumról).

Meggyűrűzött királyka

Meggyűrűzött sárgafejű királyka

 

A Bódvánál az elmúlt mintegy tíz évben ugyanazon helyeken, ugyanazon irányban állítják fel a hálókat – mondta el a Greenfo-nak Huber Attila, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság zoológiai szakreferense. Amióta 2004-ben a tábor Actio Hungarica gyűrűzőhely lett, ez a standarditás hivatalosan is megkövetelt – tette hozzá a kutató. Emiatt hosszú távú monitoringnak is felfogható a táborban végzett tevékenység, mely egyrészt a madárvonulás kutatásából áll, másrészt az egyes fajok állományváltozásának nyomonkövéséből. Például a vörösbegyek száma az elmúlt öt évben növekedett, a barátposzátáké csökkent, de idén kiegyenlítődni látszik a két faj állománya. Egyébként ezen két faj a leggyakoribb a területen. 

A gyűrűzéses kutatás segítségével az egyes fajok egyedeinek élettartamára is lehet következtetni. A kis énekesmadarak többsége az első vonulás során elpusztul, így az egy éves kort sem érik el. A megmaradó madarak 2-3 évig élnek, az 5 éves kor már matuzsáleminek számít. Ugyanakkor a bódvai táborban több 7 éves barátcinege is előkerült, sőt volt egy példány, amely kilenc éven keresztül évről évre megkerült.

Az eddig részletezettek mellett még sok további információt is gyűjtenek a madarakról a gyűrűzések és visszafogások során. Az adatokat terepnaplókba jegyzik fel, melyeket a tábor után feldolgoznak, és megküldenek a gyűrűzési központba. Minden befogott madárnál feljegyzik
-a fogás időpontját óra pontossággal,
-a háló számát (a háló körüli élőhelyet pedig évente dokumentálják fotókkal),
-a madár lábán elhelyezett gyűrű számát,
-a madár faját,
-korát,
-nemét,
-kondícióját (relatív skálán nullától nyolcig, illetve nullától háromig értékelik, hogy mennyi zsír és izom van az állaton),
-tömegét,
-szárnyának és harmadik evezőtollának hosszát,
-farokhosszát,
-farokformuláját, azaz az evezők egymáshoz viszonyított hosszát. Az utolsó nincs benne a kötelező minimumban, lemérésére általában nincsen idő. Egyes fajoknál további méreteket is fel kell venni a határozáshoz.

A gyűrűzőasztalnál

Fodor Detti és Huber Attila egy őszapóval a gyűrűzőasztalnál. Az asztalon különböző méretű gyűrűk, terepnaplók és egy fogó, jobbra pedig egy mérleg látható.

 

Minden magyar gyűrűn szerepel a Budapest felirat, és egy egyedi azonosító szám. Külföldi gyűrűs madár befogása esetén minden adatot pontosan rögzíteni kell, és meg kell küldeni a központba, ahol felveszik a kapcsolatot az eredeti gyűrűző ország központjával. 10-15 féle gyűrűtípus van, ugyanis az eltérő lábméretű fajokra eltérő nagyságú gyűrűt kell tenni.

2007-ben összesen 70 különböző faj egyedeit fogták meg a táborban, ez az év volt eddig a legjobb egyedszám tekintetében. Néhány ritkaság: 2007 október végén, nem sokkal a tábor zárása előtt fogtak egy királyfüzikét (szibériai faj, Magyarországon eddig nyolc alkalommal látták); szintén 2007-ben egy bajszos sármány, 1993-ban pedig egy karmazsinpirók akadt a hálóba.

Expressz fogyókúra

Mivel a madaraknak gyors az anyagcseréjűk, esetenként hamar leadják, vagy felveszik a jó kondíciójukat, ilyenkor gyorsan megváltozik szervezetükben az izom és a zsír mennyisége. Vonulás idején egy jó táplálkozó-helyen jól „felturbózzák” magukat, majd néhány nap alatt akár több száz kilométert is repülhetnek, és ezalatt elhasználják tartalékaikat, és lesoványodnak. Előfordult például, hogy a Bódvánál fogtak egy öt nappal korábban Lengyelországban jelölt szürkebegyet.

Csuszka a hálóban

Csuszka a hálóban

 

Hosszú távú vándorok

Leggyakrabban Olaszországban kerülnek meg a Bódva mellett gyűrűzött madarak, főként a rigók; mégpedig úgy, hogy lelövik őket – mondta Huber Attila. Szerbiában, Spanyolországban, Franciaországban és Horvátországban is szoktak itteni gyűrűre lelni. A legtávolabbi megkerülés Izraelben volt, egy csilp-csalp füzike jutott el odáig. Az Európából Afrikába vándorló madarak két csoportra oszthatók – egyik részük a Boszporuszon keresztül kel át a tengeren, a többiek pedig Giblaltárnál. A Bódvánál gyűrűzött madarak inkább az utóbbi felé mozozgnak.

Szemléletformálás és természetvédelem

A tábornak környezeti nevelési funkciója is van, a környékbeli iskolák, óvodák rendszeresen hozzák ide a gyerekeket. Tavaly mintegy húsz intézmény több, mint 1000 tanulója vett részt szabadtéri foglalkozáson. A gyerekek elkísérik a táborozókat a hálókhoz, megnézik a befogást, majd a táborban a gyűrűző-asztalt körbevéve testközelből megfigyelhetik a fogott madarakat, és láthatják, hogy hogyan folyik a gyűrűzés.

A gyerekek és a cinege

A gyerekek és a cinege

 

A Nemzeti Park számára a szemléletformálás mellett természetvédelmi szempontból is fontos a tábor működése, hiszen a park munkatársai az itt folyó munka révén képet kapnak a fajok költési sikeréről, állományváltozásairól. Idén például a cinegék elszaporodását mutatják az adatok.

További kérdés, hogy az élőhely hosszú távú változása hatására hogyan változik a vonuló madarak fajösszetétele. Ha sok éven keresztül rendszeresen megtartják a gyűrűzőtábort, ilyen kérdésekre is választ lehet kapni.

Lelkes önkéntesek

A tábor fő munkaerejét általános és középiskolások, egyetemisták, további önkéntesek alkotják. Vannak régi visszajárók, ezenkívül az Interneten és a Madártávlatban való meghirdetés nyomán új emberek is jönnek. A toborzás céljából a környéken tartott előadások viszont csak mérsékelt eredménnyel járnak. Egyetemisták viszont gyakorlatra is szoktak jönni.

Kiss Ádám, biológus hallgató már régóta szeretett volna szajkót gyűrűzni

Kiss Ádám biológus hallgató már régóta szeretett volna szajkót gyűrűzni

 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás