Komoly veszélybe sodorhatják a híres galápagosi óriásteknőst a hüllővérre szakosodott szúnyogok – figyelmeztetnek a szakértők. A kutatók szerint a turizmus fellendülése miatt most nagyobb a kockázata annak, hogy betegséget terjesztő rovarok kerülnek a szigetre.
A helyi, hüllővérrel táplálkozó szúnyogok megfertőződhetnek, majd továbbadhatják a kórt: Galápagos élővilágának elszigeteltsége révén azonban csekély a védekezőképessége a betegségekkel szemben. A kutatás az amerikai PNAS című szaklapban jelent meg.
A világ legnagyobb élő teknősei az evolúció egyik ikonjának számítanak, mivel ragadozó híján tudtak csak ekkorára megnőni a szigeten. A legújabb megfigyelések azonban azt támasztják alá, hogy most a szúnyogok evolúciója lehet az, amely komoly veszélybe sodorhatja a sziget élővilágát.
A dél-amerikai kontinensen a szúnyogok az emlősök vérét részesítik előnyben, a Galápagoson azonban alkalmazkodtak a körülményekhez, és inkább a hüllőkből táplálkoznak. A turizmus fellendülésével megnő annak a veszélye, hogy különböző betegségeket, például madármaláriát és nyugat-nílusi lázat hordozó szúnyogok bukkannak fel, amelyekkel szemben az óriásteknősök és a tengeri leguánok védtelenek.
A kutatást vezető Arnaud Bataille, a brit leedsi egyetem munkatársa szerint a szúnyogok mintegy kétszázezer évvel ezelőtt “maguktól” települtek be a Galápagosra – nem az ember hurcolta be őket, mint ahogyan előzőleg gondolták. Akkoriban azonban a sziget egyedüli emlősei az oroszlánfókák voltak. Később kézenfekvő volt “rászokni” a hatalmas hüllőkre és a tengeri leguánokra.
Hogy csökkentse a fertőzött szúnyogok és más rovarok behurcolásának esélyét, az ecuadori kormány előírja, hogy a Galápagosra tartó repülőgépeket be kell fújni rovarirtó szerrel. Hasonló intézkedéseket kell majd foganatosítani a hajókon is.
