A Csendes-óceánban hatalmas szemétsziget örvénylik. Egy expedíció azt vizsgálja, miként lehetne kihalászni a veszélyes hulladékot a vízből. Jim Dufour kaliforniai tengerkutató szerint sok évbe telik majd a probléma feltérképezése és megoldása. Ugyanakkor az óceán jövője szempontjából ez egy létfontosságú kérdés.
A szemétmező nagyjából hatvan éve növekszik észrevétlenül a Csendes-óceánban. A kutatók szerint mára nagyjából Texas állam (USA) területének kétszeresét teszi ki. A hulladéksziget főleg műanyag szemetet tartalmaz műanyag flakonok, tartályok, zacskók formájában. Ezeket a napsütés, a szél és a hullámok az idők során apró részecskékre őrölte fel.
Ez a mérgező keverék egy óriási örvényként forog az óramutató járásával megegyezően nem sokkal a vízfelszín alatt Hawaii és Kalifornia magasságában. Egy kutatókból és környezetvédőkből álló csoport a következő hónapokban expedíciót tervez erre a területre.
Az ENSZ környezetvédelmi programja keretében becsléseket végeztek, amely szerint világszerte egy négyzetkilométer tengervízre 13.000 darab műanyag hulladék jut. A legrosszabb helyzet azonban az öt nagy óceáni örvényben van: ezek közül is a Csendes-óceán északi részén található mező a legijesztőbb, ezt egyszerűen csak „keleti szemétörvénynek” becézik.
Mivel a hulladék jelentős részét a természeti erők apró részekre őrölték, így a szemét javát nem lehet felismerni a műholdképekről. A tengerben élő állatok és a vízimadarak azonban ebből a mérgező anyagokat is tartalmazó keverékből táplálkoznak. Az expedíció vezetője Doug Woodring hong-kongi környezetvédő szerint a halak minden egyes műanyag szemcse felvételével saját magukat mérgezik. Ez egyben azt is jelenti, hogy a méreganyagok egy része eljuthat az emberekhez is. Természetesen számos tengeri állat elpusztul a mérgezéstől.
Az ötven napos út során a kutatók oda-vissza teszik majd meg a San Francisco-Hawaii útvonalat. Így kétszer is átutaznak a szemétörvényen keresztül, amely 500 tengeri mérföldre található az USA nyugati partjaitól. A Kaisei (tenger bolygója) elnevezésű kutatóhajót egy halászhajó is kíséri majd az úton. Segítségével olyan halászati technológiákat próbálnak majd ki, amelyek megkímélik a tenger élővilágát.
Doug Woodring szerint a hálóknak megfelelően finom szövéssel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a szemét nagyrészét ki tudják halászni. Ugyanakkor nem lehetnek túl finomak sem, mert a tengeri planktont nem szeretnék kihalászni. Ezenkívül azt is meg szeretnék vizsgálni, hogy vajon a műanyag szemetet újra lehet-e hasznosítani, vagy tüzelőanyagként fel lehet-e használni.
A projektet az ENSZ környezetvédelmi programja és egy vízkezelési rendszerekkel foglalkozó vállalat támogatja. Az expedícióhoz szükséges további 1,4 millió Eurot pedig adományokból szeretnék összegyűjteni. Woodring szerint annak köszönhetően, hogy a szemétsziget nemzetközi vizeken található, egyetlen állam sem érzi magát felelősnek. Nincsenek ezzel kapcsolatos törvények, egyik állam sem felel a problémáért, ezért eddig nem volt megfelelő motiváció a tenger tisztítására. Ráadásul az emberek többsége nem tud magáról a problémáról sem.
A szemétszigethez ugyan már szerveztek különböző kutatóutakat, de Woodring szerint ez lesz az első olyan expedíció, amelyik alaposan foglalkozik majd a problémával: megvizsgálják a hulladék károsanyag tartalmát, illetve azok hatását a tenger élővilágára.
Kapcsolódó anyagok:
Szemétszigetek a Csendes-óceánon
