Hulladék vagy szemét? Két, gyakran szinonimaként használt fogalom, pedig jelentős különbség van köztük. Hulladékos alapozó cikksorozat a Hulladék Munkaszövetségtől.
A természetben az anyagok folyamatos átalakuláson mennek keresztül, de sohasem kerülnek ki egy zárt körforgásból. Ezzel szemben az emberi tevékenység, a túlzott fogyasztás, a felelőtlen termelés felesleget eredményez, így az anyagok egy része egyszer s mindenkorra kikerül ebből a körforgásból; a végállomásuk a lerakó. Az ilyen, újra nem hasznosuló anyagot nevezzük szemétnek. A hulladék legfőbb tulajdonsága azonban, hogy újrahasznosul.
Az Európai Unió hulladékos keretirányelv és a hazai szabályozás tartalmát is az ún. hulladék hierarchiára támaszkodva építették fel, amelyben a hulladékkezelési eljárásokat állítják sorba a szerint, hogy melyik milyen mértékben terheli a környezetet, és ennek megfelelően melyik élvez prioritást a másik felett a szakpolitikában. A legjobb megoldás a hulladékmegelőzés, azaz minden uniós és országos rendszert úgy kell kialakítani, hogy az elsősorban ezt ösztönözze a lakosság és az ipar körében. Második a sorban az újrahasználat, amelynek során a tárgyakat megjavíttatjuk, vagy lényegi átalakítás nélkül ismét használatba állítjuk (pl. a használt cikkek kereskedelme). Az ezt követő újrahasznosítás és -feldolgozás alapja a szelektív gyűjtés. A szétválogatott hulladékból ismét (ún. másodlagos) nyersanyagot hoznak létre, amiből aztán a feldolgozóipar készít termékeket. A lerakás és az égetés okozzák a legtöbb kárt a környezetben és az emberi egészségben, ezért ezeket a szabályozásban is a legrosszabb megoldásként tartják számon.
A háztartási hulladék összetétele Hulladékalkotó Budapest és a nagyobb városok (%)
papír 18-20
műanyag 12-15
textil 5-6
üveg 4-5
fém 3-4
szerves (lebomló) 30-32
szervetlen 20-25
összesen 100
Forrás: Nagy Imre: Város ökológia, 2008.
Magyarországon becslések szerint évente 420 kg települési szilárd hulladék jut egy főre. Ennyi szemetet már rövidtávon sem tud az ország elhelyezni. A mostani helyzet alapján 5-6 évre van elegendő kapacitás. Várható, hogy a szemétdíjak is helyenként tízszeresére fognak nőni. Az összes háztartási hulladékunk 14-16 százalékát gyűjtjük ma szelektíven, ami jól érzékelteti, hogy ez csak jéghegy csúcsa, hiszen a zöme még mindig a lerakókra kerül.
Évek óta bizonygatjuk, hogy a szelektálás bevezetése önmagában nem elegendő. Sokkal több a tennivaló annál, mint hogy a szemetet “eltérítsük” a lerakóktól. A hasznosítás is kevés! Fogynak a nyersanyagok és a természetes élőhelyek, elszennyeztük a levegőt, a talajt, a vizeket, megszűnt a helyi közösségek önellátása. A hulladékkérdés sem választható el ezektől a problémáktól, nem lehet a rendszerből kiragadva „megoldani”. A 2007 végén jelentkező begyűjtési/hasznosítási válság már sokak szemét felnyitotta: megelőzés nélkül nincs igazi megoldás a hulladékgazdálkodásban.
A Nulla Hulladék Program
A Hulladék Munkaszövetség 2008-ban indította el a Nulla Hulladék Programot. Célunk, hogy minél több és többféle társadalmi csoporttal együtt dolgozzunk egy olyan rendszer kialakításáért, amelyben nem keletkezik végleges hulladék, az anyag- és energiafelhasználásunk nem lépi túl a fenntartható szintet – mégis sikerül mindannyiunk (társadalmi, gazdasági, környezeti) jól-létét biztosítani. Nincsen 100%-os hatékonysággal működő rendszer, a nulla szó arra a hosszú távú célkitűzésre utal, amelynek megközelítésére törekszünk.
A nulla hulladék célkitűzés nem technológiai megoldás vagy szolgáltatás. Inkább egy újszerű gondolkodásmód és életstílus. Kulcsszavunk a hulladékmegelőzés, azaz a tudatos fogyasztásig, a felelős terméktervezésig és gyártásig kell visszanyúlni, hogy már a forrásnál kiküszöbölhessük a hulladék keletkezését. Ezt kiegészítő más hulladékcsökkentő módokat is népszerűsítünk programunkban, így a komposztálást, az újrahasználatot és az újrahasznosítást. Az összetett megközelítés egyúttal azt is kiválóan mutatja, hogy nem csak a hulladékgazdálkodók feladata erről gondolkodni. A közös gondolkodásba a társadalom számos csoportját be kell, be lehet vonni. Másfelől a gondolatokat sem szűkíthetjük le csak a hulladékkezelési módokra, helyette, mellette önismeretre, folyamatos kreatív tanulásra, közösségépítésre, együttműködésre, önellátásra, helyi önrendelkezésre, rugalmas struktúrák kialakítására kell törekednünk.
A program elemei
2008-ban a HuMuSz a Norvég Civil Támogatási Alapból nyert pályázatot, melynek értelmében 7 magyarországi településen valósul meg nulla-hulladék stratégia kidolgozása. Az érintettek – a lakosság, az önkormányzatok, a közszolgáltatók, hulladékkezelők és az általunk hálózatba szervezett civil szervezetek – elképzeléseinek, érdekeinek felmérését követően kezdődik meg az együttgondolkodás, a stratégia kidolgozása, sokoldalú egyeztetése és megvalósítása. A stratégia jóval több lesz a jelenlegi települési stratégiák tartalmánál. Olyan elemeket szeretnénk viszontlátni, mint a települési komposztálási programok, az önkormányzatok által is ösztönzött cserebere börzék, a javítómesterek működési feltételeinek fenntartása, újrahasználati központok létesítése stb.
A Nulla Hulladék Program fontos eleme a Teljes élet – nulla hulladék címet viselő országos roadshow, amely során a HuMuSz a tagszervezetei aktív közreműködésével összesen 36 fesztiválon fog információs standjával megjelenni és személyesen is hulladékmegelőzési tanácsokkal szolgálni. A lakossági szemléletformálás része a szintén most induló, augusztus végén záruló KukaDiéta zöld háztartás verseny, amellyel az otthonok környezettudatosabbá tételét ösztönözzük. Az átalakítást segítő gyakorlati tippeket a média segítségével kommunikáljuk, egyúttal közösséget hozunk létre, amelynek célja, hogy a tagok összegyűjtsék és megosszák egymással és a nyilvánossággal a jó példákat. Szintén az információ megosztását szolgálja a www.nullahulladek.hu honlap, amelyen minden érdekelt fél számára tanácsokkal szolgálunk. A hulladékmegelőzés témája az oktatási intézményekben is meg fog jelenni, méghozzá 360 iskolában, ahol az iskolai foglalkozásokon, játszóházakon és vetélkedőkön keresztül több ezer kisdiákot fogunk elérni.
A kezdeményezés meghatározó eleme az a települési mintaprogram, amelynek keretében több, eltérő méretű mintatelepülésen – például Várpalotán, Csóron – az önkormányzat, a lakosság, a közszolgáltatók és a helyi civilek bevonásával, a HuMuSz koordinációja mellett települési hulladékstratégiákat dolgoznak ki. A stratégiák legfontosabb kritériumai, hogy konszenzussal szülessenek és fenntarthatók legyenek, vagyis olyan elemeket tartalmazzanak, amelyek elsősorban a hulladékmegelőzést ösztönzik például komposztálási programmal, ún. újrahasználati központok létrehozásával, a tudatos fogyasztást szolgáló szemléletformáló módszerekkel stb. Az uniós keretirányelveknek megfelelően a sorban csak ezután következhet a szelektív gyűjtésen alapuló újrahasznosítás, az égetést és a lerakást pedig minimalizálni kell.
A HuMuSz lobbi tevékenységében kulcsfeladatnak tekinti, hogy elérje a hulladékmegelőzést ösztönző szemlélet érdemi integrálását a hazai környezetvédelmi szabályozásba, és küzd azért, hogy a végrehajtó intézkedések a gyakorlatban is segítsék a hulladék csökkentését. A szervezet részt vesz a Nemzeti Környezetvédelmi Program és az Országos Hulladékgazdálkodási Terv fejlesztésében, ahol a Nulla Hulladék Programban foglalt alapelveknek igyekszik teret biztosítani. A HuMuSz kiemelten kezeli a környezetvédelmi termékdíj-rendszer és a betétdíj kérdéseit, az előbbi hatékonyabbá tételét sürgetve, az utóbbi hulladékmegelőzésben betöltött nélkülözhetetlen szerepét hangsúlyozva.
Nem indulunk nulláról
Mielőtt bárki úgy gondolná, hogy a nulla hulladékhoz egyik pillanatról fel kellene rúgni a jelenlegi fogyasztási, termelési rendszereket, a mostani életvitelünket, vegyük észre, hogy már most is számos olyan kezdeményezés van – települési komposztálási programok, bababörzék, használt cikkek kereskedelme, biogazdaságok terjedése stb. –, ami a nulla hulladék elérését szolgálja. Valljuk, hogy az átalakulásnak fokozatosnak, szélsőségektől mentesnek kell lennie, és azt is, hogy ezen az úton már el is indultunk.
