Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár egy somogyi eseményre tartva személyesen állíttatta le a Balatonendréd és Lulla közötti útépítést, mivel az egy Natura 2000-es területen vitt volna keresztül. Átadták a Somi Nagytérségi Hulladékkezelő Központot.
A somi környezetbarát hulladéklerakó átadására meglehetősen sáros cipőben érkező, és ezért elnézést kérő államtitkár az esetről elmondta: nagyon fontosnak tartja, hogy Balatonendréd és Lulla között út épüljön, és ezáltal Lulla község is jobban bekapcsolódjon a Balaton vérkeringésébe. Ugyanakkor az a terület, ahol a két település útterveinek egyik nyomvonalát kijelölték, és elkezdték a munkálatokat, Natura 2000-es terület. Létezik egy másik nyomvonal is, ami szakmailag sokkal jobb, nem csak természetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is hatékonyabb beruházás, hiszen nem kell völgyhidat építeni, nem érint védett területet, és közlekedési szempontból ugyanúgy megfelel, mint a másik – érvelt Illés Zoltán.
Beszámolója szerint miután bejelentést kapott az esetről, Budapestről a somogyi eseményre tartva leállt az autójával az építkezés közelében, majd egy völgyön átvágva odament a munkagépekhez, a műveletet vezénylőkhöz és bemutatkozott. Egy terepjáróval átvitték Lullába, ahol a kivitelezést irányító mérnökkel személyesen beszélve állíttatta le a munkát.
Arra a kérdésre, hogy volt-e az építőknek engedélye, az államtitkár elmondta, az elmúlt időszakban, számára elfogadhatatlan módon megkaphatták a Balaton-felvidéki Nemzeti Park hozzájárulását. “A papír mindent elbír, ugyanakkor a Natura 2000-es területet nem véletlenül jelölték ki, ezért azt a döntést hoztam, hogy felül kell vizsgálni ennek a területnek a sorsát, hangsúlyozva, hogy van másik nyomvonal” – közölte az államtitkár. Hozzátette, a Natura 2000-es területen való építkezést nem tudja támogatni még akkor sem, ha a 150 hektáros védett területnek csak 3 hektárnyi részét érintené az építendő útszakasz. Mivel információi szerint augusztusban, amikor az útépítési munkálatok elkezdődtek, lejárt az építtető engedélye, jogszerű volt a beavatkozása.
Arra kérdésre, hogy miért járt el személyesen az ügyben, azt felelte: “Én a környezetvédelmi-, természetvédelmi-, vízügyi államtitkár vagyok és a hatásköröm kiterjed az ország egészére ebben a tekintetben. Nem véletlenül jártam a helyszínen, szeretem a konkrét, azonnali cselekvést. Mind a beosztottjaim, mind mások láthatják, hogy a környezet- és természetvédelem ügyét nem csak szívből, hanem a magyar törvények és jogszabályok betartásával képviselem, ha kell akkor ott a helyszínen is.”
Illés Zoltán a 12,6 milliárd forintos Dél-Balaton és Sió-völgye Hulladékgazdálkodási Projekt legnagyobb beruházásának átadásán arról beszélt, hogy jelenleg a hulladékgazdálkodás nem állami feladat, de figyelembe véve az uniós elvárásokat, és a törekvést a rendszer hatékonyabbá tételére, bizonyos elemei visszakerülnek állami kézbe a jövőben. Az államtitkár kifejtette, a hulladékkezelés szakmai prioritási listáján első helyen a megelőzés, majd az újrahasznosítás, utána a fizikai-kémiai kezelés szerepel. Ezt követi “esetleges” megoldásként az égetés, és csak ez után jön a sorrendben a hulladéklerakás. “Mégis üdvözölnöm kell egy ilyen regionális lerakó építését és üzembe helyezését azért, mert nyilvánvalóan kiváltja a települési hulladéklerakókat, amelyeknek a tizede se felel meg sem a magyar, sem az európai elvárásoknak” – fogalmazott.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a hulladékgazdálkodásban olyan viszonyokat kell teremteni, hogy kifizetődő legyen mind a begyűjtés, mind az újrahasznosítás. Ennek szellemében szeretnék bevezetni, hogy a gazdálkodóknak a jövőben kötelező legyen a közszolgáltatást igénybe venniük. Ez nem a verseny ellen hatna, hanem tisztább viszonyokat teremtene – emelte ki Illés Zoltán. Rámutatott: a regionális hulladéklerakókat nem lehet úgy gazdaságosan üzemeltetni, hogy az adott közszolgáltató területén valaki kimazsolázza a hulladékból a “legjobb falatokat”, például az áruházak újrahasznosítható csomagolóanyagait, az összes nehézség pedig a közszolgáltatónak marad.
Balázs Árpád, Siófok város polgármestere, valamint a Dél-Balaton és Sió-Völgye Hulladékgazdálkodási Konzorcium vezetője köszönetet mondott az uniónak, a kormánynak és a résztvevő 204 településnek, hogy a tervezett határidőn és költségvetésen belül, 12 milliárd 573 millió forintból megvalósulhatott a projekt. A régióban, a hét éve kezdődött összefogás eredményeként 360 ezer, a nyaralókat is beszámítva közel 460 ezer lakos hulladékkezelése válik szakszerűbbé és biztonságosabbá.
A projekt révén 40 szemétlerakó helyett 3 modern nagytérségi hulladékkezelő központ (Som, Cikó, illetve Ordacsehi) működik a jövőben. Korszerű, szigetelt lerakókban helyezik el a lakosságtól begyűjtött vegyes hulladékot. A szelektíven gyűjtött hulladékot modern válogató csarnokokban válogatják újra, majd bálázzák. A zöldhulladékból a komposztálóüzemekben jó minőségű komposzt készül. A projekt keretében épült 17 hulladékudvar is, ahol a papír, üveg és a műanyag mellett számtalan más hulladék is elhelyezhető, az építési, bontási hulladék kivételével. A 204 településen összesen 805 darab szigeten gyűjthetik a lakosok szelektíven a papír, az üveg, a műanyag hulladékot. A következő lépés a 40 elavult szeméttelep rekultivációja lesz.
A konzorcium az Európai Unió ISPA pályázatán nyerte el a program megvalósításához szükséges összeg 65 százalékát, 25 százalékot az állam, a többit az önkormányzatok teremtették elő. A projekt részeként 67 hulladékgyűjtő illetve -kezelő járművet is beszereztek, 17 településen hulladékudvarokat alakítottak ki, 4 településen átrakóállomások, 3 településen válogatóüzemek létesültek, 8 településen pedig komposztálótelepeket alakítottak ki. A számítások szerint a somi lerakó kapacitása (1,125 millió köbméter) 25-30 évre lesz elegendő.
A Dél-Balaton és Sió-völgye Hulladékgazdálkodási Projekt északi területein, Somogy és Tolna megye egy részén az üzemeltetést az AVE Zöldfok Zrt., a déli területeken, Tolna és Baranya megyékben pedig a Re-Kom Nonprofit Kft. végzi.
