A világ egyik legtitokzatosabb állatának tartott vietnami antilop és az elsősorban húsáért, bőréért és pikkelyeiért vadászott tobzoska is felkerült a Londoni Zoológiai Társaság bolygónk legkülönlegesebb és legveszélyeztetettebb teremtményeit felsorakoztató százas listájára.
A hosszúcsőrű vagy gyapjas hangyászsünöknek mind a három faja első helyen szerepel a társaság evolúciós szempontból különleges és globálisan veszélyeztetett (EDGE) emlősfajokat felvonultató rangsorában. “Az EDGE-listán szereplő emlősök mind egyedülállóak a maguk nemében, és bolygónk sokszínű élővilágának jelképei” – hangoztatta Carly Waterman, a listán szereplő emlősök kutatására és védelmére alakult EDGE program vezetője.
“Ha engedjük, hogy ezek az állatok eltűnjenek a Föld színéről, akkor velük együtt a különleges sajátosságaikat is örökre elveszítjük” – tette hozzá. Az Attenborough-hosszúcsőrű hangyászsün, amely az ismeretterjesztő televízió műsorok egyik úttörőjéről, a brit származású David Attenborough természettudósról kapta a nevét, éppúgy a lista tagja, mint a gyakorlatilag teljesen vak Gangeszi folyami delfin.
A vietnámi antilop (szaola), vagy más néven “ázsiai egyszarvú” rejtélyességét az bizonyítja leginkább, hogy a nyugati tudomány csak 1992-ben szerzett tudomást a létezéséről. A becslések szerint ma már mindössze néhány tucat egyedből álló titokzatos faj Vietnam és Laosz őserdeiben él.
A lista egyik legbizarrabb teremtménye a kínai pangolin, vagy más néven pikkelyes hangyász, illetve tobzoska. A testükön tetőcserép módjára elhelyezkedő pikkelyborítást viselő állatokat elsősorban a húsukért, bőrükért és pikkelyeikért vadásszák, amelyeket a hagyományos kínai gyógyászatban hasznosítanak.
Az EDGE-lista új egyedei között szerepel még egy kistestű lajhár faj és a törpe Rondo-fülesmaki (Galagoides rondoensis) is.
