2010 tavaszán a Szent István Egyetem MKK KTI Halgazdálkodási Tanszékén szaporított és nevelt egyedeket helyeztek ki az anyahalak származási helyére és a lápi póc számára kialakított tóba a Szadai Mintaterületen.
A Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület 2008-ban, a Magyar Telekom NyRt. segítségével indította el a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogramot, melyet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium is támogat. A mintaprogram célja a fokozottan védett, nemzetközi jelentőségű lápi póc hazai állományának megőrzése és gyarapítása a faj hosszú távú fennmaradása érdekében.
A Nemzetközi Vöröskönyves halfaj szaporítása korábban már más kutatóknak is sikerült, azonban az ivadékok felnevelése ezidáig kudarcot vallott. A munkákat a Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszékének kutatója, Dr. Müller Tamás és Demény Ferenc végezte. A 400 db. 4-5 cm-es méretet elért pócok 21 db. anyahaltól származnak, melyeket a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gőgő-Szenke-patakban fogtak be 2010 áprilisában.
A szaporítást követően az anyahalak és a nevelt egyedek egy részét eredeti helyükre, más részét pedig a Szadai Mintaterületen kialakított 1. sz. Illés-tóba telepítették. Utóbbi kubikgödör méretű (kb. 60 m3-es) vizet mindössze két éve hozták létre, azonban a víz minősége, a halak számára táplálékul szolgáló állati plankton és a gerinctelen fajok (pl. szúnyog-, bogár- és szitakötő lárvák) mind fajszám, mind mennyiség tekintetében elérték a természetes „pócos” vizekre jellemző értékeket. Az 1. sz. Illés-tó jó ökológiai állapotát jelzi az is, hogy még a lápi pócok betelepítése előtt (2009 őszén) kihelyezett réticsíkok és széleskárászok is szépen fejlődtek, sőt utóbbiak idén tavasszal már le is leívtak. A lápi pócok esetében is jobb volt az eredmény a vártnál: az elmúlt hónapokban irodalmi adatokat meghaladó mértékben növekedtek új élőhelyükön.
A Szadai Mintaterületen jelenleg hat, egymástól független, mesterségesen létrehozott tóban három különböző hazai populációból származó lápi póc állományt őriznek. Ezek segítségével lehetőség nyílt nem csak további szaporításokra, hanem az eredeti élőhelyekről történő kipusztulások esetén az állományok visszapótlására is.
A Tavirózsa Egyesület tervei szerint a mintaprogram 2011-ben már határon átívelő lesz, melynek kapcsán már megkezdődtek az egyeztetések szerbiai és szlovákiai szervezetekkel.
