Állatvédők adatai alapján tovább csökkent a disznódelfinek száma a Balti-tengerben: különösen a Rügen szigetétől keletre eső belső részen aggasztó a helyzet, ahol mindössze 250 kifejlett állat maradt – közölte Petra Deimer, a német Tengeri Emlősöket Védő Társaság (GSM) elnöke.
Adatai a Jastarnia-terv egyik munkacsoportjától származnak. A terv tíz éve jött létre a legtöbb Balti-tenger menti állam részvételével, hogy megmentsék az egyetlen ott honos cetfélét. Az állomány a dániai vizekben is zsugorodott. Míg 1994-ben a Balti-tenger nyugati részén még becslések szerint 27 769 állat élt, 2005-ben már csupán 10 865. Az utóbbi három esztendőben megesett, hogy a járókelők és a vízi sportok űzői 170 disznódelfin-tetemről is jelentést tettek egy év leforgása alatt csak a német partok mentén.
A tetemek több mint a fele a halászat rovására írható – hangsúlyozta Deimer vizsgálati eredményekre hivatkozva. A mesterségesen előidézett pusztulás mértéke mindenképp túl magas, amúgy nem haladná meg az állomány egy százalékát.
A közönséges disznódelfin (Phocoena phocoena) mintegy 1,8 méteresre nő meg, és a GSM közlése szerint elérheti a 15 éves kort. A cetek fogyatkozása elsősorban a halászatra – a mellékfogások által – vezethető vissza, azonban a tengervíz szennyezése, a természeti kincsek kiaknázása és a fokozódó hajóforgalom is hozzájárul a pusztuláshoz.
A Jastarnia munkacsoportja a cetekre kevésbé ártalmas halászati eszközök alkalmazását javasolja, például varsák használatát állított hálók helyett, amelyek halálosak a cetek és a tengeri madarak számára. A disznódelfineket az Északi-tengeren is veszély fenyegeti. A tengeri szélerőműparkok építésénél ugyanis a cégek nem veszik figyelembe a zajra vonatkozó határértékeket, ez pedig zavarja az amúgy is veszélyeztetett tengeri emlősöket.
