Mostanában tartják a társasházi közgyűléseket – ennek apropójából folytatjuk novemberi cikkünket, és áttekintjük a panelházak energiatakarékossági felújításának elemeit.
Mi szól a felújítás mellett?
A távfűtés környezetkímélő fűtési mód, üzemeltetése során a termelt hő több mint 70%-a az áramfejlesztés melléktermékeként keletkező hő hasznosításából származik – ezt nevezik kapcsolt energiatermelésnek. Ugyanakkor Budapesten ezen energia többségét gázüzemű generátorok állítják elő – ez üvegházgáz-kibocsátással jár, így hozzájárul a klímaváltozáshoz. A takarékosság tehát nemcsak a magas fűtési költségek miatt fontos, hanem a szén-dioxid kibocsátás okán is. A fűtésre felhasznált hőmennyiség csökkenése így a klímavédelem egyik fontos eszköze lehet, és hozzájárul az ország energiafüggőségének csökkentéséhez.
A panelházak fűtése eredeti formájában pazarló, hiszen az épületek szigetelésének hatékonysága jóval alatta marad a mai technológiákkal elérhető szintnek. A budapesti távhőszolgáltatótól kapott információk szerint a fűtési rendszer sajátosságai miatt a lakások háromnegyedében az átlagnál melegebb van – ezeket azért kell túlfűteni, hogy a fennmaradó egynegyednél is meglegyen a minimum 20-22 fok. Mivel nem lehet egyénileg szabályozni a szobák hőmérsékletét, a túlfűtött helyiségeket a lakók az ablakok kinyitásával hűtik. Ráadásul aki a központilag biztosítottnál kicsit hűvösebb klímában is jól érzi magát, nem tud a fűtés elzárásával takarékoskodni.
Bár az alumínium-radiátorok akár 100 évig is működhetnek, Lengyel János gazdagréti vízvezeték-szerelő szerint a fűtési rendszerek néhány elemének élettartama 20-25 év. Magyarországon az utolsó panelházakat 1990 környékén fejezték be, így a felújítás mára szinte mindenütt időszerűvé vált. Csider László, aki hosszú ideig volt az Önkormányzati Minisztériumban a panelprogram felelőse, egy cikkében arra is felhívja a figyelmet, hogy „a komplex felújítások eredménye az épületek, városrészek megújulásában, a ’lakótelepi lét’ státuszának felértékelődésében is megjelenik.”
Egyedi mérés
A felújítás legelterjedtebb eleme a radiátorok szabályozhatóvá alakítása, és költségmegosztók felszerelése. Az egyedi szabályozás bevezetése után a fűtőtestekre szerelt termoszelepekkel be lehet állítani a lakás hőmérsékletét, így nincs szükség az ablakok nyitva tartására. Az, hogy a lakók az egyéni fogyasztásuknak megfelelően részesednek a költségekből, szintén takarékosságra ösztönöz.
A költségmegosztók beszerelése és üzemeltetése terén piacvezető Techem Kft. ügyvezető igazgatója, Tófalvi György a Greenfo-nak elmondta, hogy cége Magyarországon 115-120 000 lakásban szerelt fel ilyen eszközöket. Hozzátette, hogy a költségmegosztás bár nem azonos a hőmennyiségméréssel, a fogyasztásarányos költségelszámolásra ez a legköltséghatékonyabb alternatíva. Ha a költségmegosztókat hőmennyiségmérőkkel helyettesítenénk, akkor minden radiátor elé egy-egy hőmennyiségmérőt kellene beépíteni, melynek költsége beépítéssel együtt 30-40 ezer forint, így a költség lakásonként meghaladná akár a 150 ezer forintot is, szemben a költségmegosztók mintegy 25 ezer forintos költségével. Mivel az épületben lévő fűtési vezetékrendszer hőleadása jelentős, ezért a lakásonként beépített hőmennyiségmérők sem jelentenének minőségi változást, mivel ezek is csak költségmegosztásra használhatóak – hiszen a csövek hőleadását is ki kell fizetni. Ugyanakkor ehhez a megoldáshoz át kell építeni a fűtési hálózatot, melynek költsége elérheti a lakásonkénti 450.000,-Ft-ot is.
Tófalvi György tájékoztatása szerint a költségmegosztó azt a hőleadást méri meg, amit a radiátor közöl a környezetével. A radiátorra felszerelt szerkezetbe a gyártó két külön hőérzékelőt épít be: az egyik a radiátor, a másik a szoba levegőjének hőmérsékletét méri.
A készülékbe a Techem munkatársai beprogramozzák az adott radiátor jellemzőit. A költségmegosztó így az adott radiátor hőleadásával arányos értéket mutat, melyből a kiértékelés során meghatározható az adott radiátor, illetve a lakás hőfogyasztásának a teljes hőfogyasztáshoz képesti aránya. A távhőszolgáltató ezt az arányszámot figyelembe véve osztja fel a lakók között a ház összes elfogyasztott hőmennyiségét – ez utóbbit a lakóközösség egészének mindenképp ki kell fizetnie. A felosztással megbízott cég – például a Techem – nem számlát ad, hanem egy felosztási listát küld; a számlát a távhőszolgáltató bocsátja ki, a költségmegosztó cég leadott listája alapján.
A költségosztásról félévente küldött elszámolás első blikkre egy átlagos közüzemi számlánál nehezebben érthető. Egyes cégek – mint például a Gáti Hőtechnika – ezt úgy kompenzálják, hogy minden értesítőn egy részletes magyarázat is szerepel. A legnagyobb szolgáltató, a Techem elszámolásáról ez sajnos hiányzik. A cég egy külön magyarázó szórólapot adott ki, de az nem minden háztartásba jut el. Tófalvi György szerint sok lakó rögtön kidobja a szemétgyűjtőbe a rendszer indulásakor kapott tájékoztatókat – utána pedig nem tudják takarékosan használni a szabályozókat.
A FŐTÁV tavaly őszi tájékoztatása szerint 2010 végén a budapesti távfűtött lakások 35%-ánál már lehetett szabályozni a fűtést. A cél 80 és 90% közötti korszerűsítettség lenne, amitől még nagyon messze állnak. Az új rendszer bizonyos szempontból igazságtalan, mivel a megtakarítás az épületen belül nem egységesen oszlik meg. Vannak jobb adottságú lakások, ezek az épületnek azon részei, ahol kevesebb a lehűlő felület, és vannak több ilyen felülettel rendelkező, rosszabb kitettségű lakások. A legmagasabb emeleteken kevésbé kell fűteni, mint az elsőn – ez a fűtési rendszer kialakításából adódik, illetve abból, hogy a hő felfelé száll. A lakásokban futó csövek hőleadását nem lehet szabályozni, illetve a rendszer nem méri. Emiatt, illetve az igazságtalanságok csökkentése céljából általában a díj 30-50 %-át továbbra is a légköbméter alapján szokták elosztani a társasházak, és a másik rész kerül felosztásra a mérés alapján.
Szórványosan még az is előfordulhat, hogy egy-egy lakás rezsije magasabb lesz, mint a korszerűsítés előtt. A sarok, a tető, az alsó lakások vesztesei lehetnek ennek a folyamatnak. Sárközi Gábor, a felújítás után rózsaszínre festett gazdagréti „Barbie-ház” közös képviselője szerint a szélső lakásoknál jelentkezhet problémaként a nagyobb fogyasztás, mert több faluk van kifelé. „Viszont ha megszámoljuk, csak egy fallal lehet több a szélső részen. Lehet korrekciót alkalmazni, de igazából nincsen olyan lakás, ahol ne kellene korrigálni valamilyen irányban. Tehát nem biztos, hogy jó dolog a korrekció.”
Hiteles-e?
A költségosztó felszerelése nem eredményez hitelesített mérést, csupán költségosztást. Tófalvi György ezt úgy indokolta, hogy míg a mérésügyi törvény alapján a vízórákat darabonként hitelesíteni kell, a költségmegosztókkal kapcsolatban ezt nem írja elő a jogszabály. A költségosztók célja, hogy a szabványnak megfelelő pontosságú, de minél olcsóbb mérést tegyenek lehetővé. Ha például öt évente le kellene szerelni és elvinni hitelesíteni a költségosztókat, az többe kerülne, mint a készülékek ára. Minden hőközpontban van egyébként jegyzőkönyvvel hitelesített hőmennyiségmérő, ami a teljes épület fogyasztását méri. Ez biztosítja a hiteles fogyasztásmérést. A költségosztók az itt mért hőmennyiség költségét osztják tovább. A készülékekre egy Európai Uniós szabvány vonatkozik, amely Magyarországon is érvényben van, és a Techem eszközei is megfelelnek ennek. A mai szerkezetek a szabvány előírásait jelentősen meghaladó pontossággal, egytized fok felbontással képesek mérni a radiátor és a szoba hőmérséklete közti különbséget.
Egy Gazdagréten terjedő híresztelés szerint Nyugat-Európa több országában, például Németországban már betiltották a költségmegosztók használatát, mert nem hitelesek. A FŐTÁV, és a Techem illetékesei szerint ez nem igaz, az itt létrejövő konstrukciót gyakorlatilag a világ összes nagyvárosában alkalmazzák. Németországban, Ausztriában, Svájcban, Romániában és Bulgáriában pedig kötelező az alkalmazása, legalább az új építésű, távfűtésű lakásoknál. Tófalvi György elmondása szerint a Techemnek „gyakorlatilag egész Európában vannak referenciái, tehát több, mint 30 millió mérőkészüléket üzemeltet Európa-szerte. Bécs városának valamivel több, mint a kétharmadában a Techem fűtési költségmegosztói üzemelnek, és a cég végzi az elszámolást a lakók részére.” Tófalvi György hozzátette, hogy két elégedetlen lakó kiáltását a másik 98 elégedetté nem szokta elnyomni. A készülékben van egy olyan funkció, amely 24 óránként ellenőrzi a költségosztó működését, és amennyiben bármilyen olyan hibát észlel, ami a készülék helyes működését vagy mérési pontosságát befolyásolná, onnantól kezdve nem mér tovább, hanem egy hibaüzenetet jelentet meg a kijelzőjén, és a hibát a leolvasásra szolgáló rádiókapcsolaton keresztül a Techem felé is jelzi. Ha az ügyfélben, vagy a cég munkatársában felmerül a gyanú, hogy a készülék nem mér pontosan, a helyszínre kiszálló alkalmazott egy szerviz-laptoppal ellenőrizni tudja a költségosztó programozását. Van egy olyan funkciója is a készüléknek, hogy ha eltávolítják a radiátorról, ezt érzékeli, és küld egy másfajta hibaüzenetet.
Jobban oda kell figyelni a fűtésre
Sárközi Gábor elmondta, hogy a fűtést nem lehet teljesen „kikapcsolni” a termosztáttal sem. A hópehellyel jelzett minimális állásban ugyanis 6-8 fokra temperálja a lakást – ha ennél lejjebb csökken a termosztát hőmérséklete, akkor bekapcsol a fűtés.
Sokan nem tudják, hogy szellőztetéskor minimum (hópehely) állásra kell állítani a termosztátot. Ha nem így cselekszünk, akkor lehűl az érzékelője, és bekapcsol a fűtés – ilyenkor az utcát fűti a rendszer. Ebből az is következik, hogy egyhuzamban csupán néhány percet kell szellőztetni, utána be kell csukni az ablakot. Tehát többször kell szellőztetni, rövidebb, néhány perces időtartamban. Törekedni kell a szobák minél teljesebb átszellőzésére, sőt jó, hogyha kereszthuzat van erre az időszakra. Az ablakot pedig nem szabad állandóan bukóra nyitva tartani.
Előnyben a komplex felújítás
Tóth Nelli, az Energiaklub munkatársa véleménye szerint egy komplex beruházás keretében érdemes hozzányúlni egy épülethez. Ebbe beletartozik a fűtéskorszerűsítés, a külső homlokzat, a tető és a csőrendszer szigetelése, valamint a nyílászárók cseréje. Nagyon fontos a szellőzőrendszerek felújítása – ezek ugyanis elpiszkolódnak, elzsírosodnak az évek során. Tóth Nelli szerint hogyha becsomagoljuk az épületet, fontos odafigyelni a szellőzésre, merthogy a magyar emberek, ha hideg van, akkor nem szellőztetnek. „Vagy azt csinálják, hogy folyamatosan nyitva van résnyire az ablak, vagy egyáltalán nem nyitják ki” – mondta honlapunknak a szervezet szakértője. A dunaújvárosi Solanova projektnél hőcserélős szellőző rendszert építettek ki, amely benntartja a házban a távozó levegő hőtartalmát. Sárközi Gábor szerint gyerekcipőben jár a technológia, így az őáltala kezelt ház esetében megvárják, hogy a más pályázatok során megvalósított rendszerek milyen eredményre vezetnek.
A hőközpont cseréje jobb hatásfokot és helytakarékosságot is eredményez. Két példa: a Regős u. 14-16.-ban a régi hőkőzpont 60-70 m2-es helyiségben volt, míg az új elfért egy 16 m2-esben. A Regős u. 9-13.-ban pedig 140 m2 helyett 32 m2-es lett az új hőközpont. Egy új hőcserélőnek 20-25%-kal jobb a hatásfoka, és könnyebb szigetelni.
Télen a meleg benntartásában fontos szerepe van a külső homlokzati hőszigetelésnek; a szigetelt épületek nyáron is komfortosabbak, mert nem melegszenek annyira fel – négy-öt fokkal hűvösebb marad az épület. Érdemes az első fűtött szint alatt is hőszigetelő réteget elhelyezni. Mint azt Lestyán Mária, a Rockwool Kft. képviselője egy 2010 szeptemberében tartott képzésen elmondta, a homlokzati szigetelésnél fokozott figyelmet kell fordítani a tűzvédelemre – ugyanis ha nem megfelelő a tervezés, akkor egy tűzesetnél a szigetelő réteg nagyban elősegítheti a lángok terjedését. Vázsonyi Sándor gazdagréti fűtési megbízott a szigetelés elleni érvként hozta fel, hogy a „becsomagolt” házak befüllednek, és ez csökkenti a ház várható élettartamát. Kruchina Sándor, az Austrotherm szakértője szerint viszont a hőszigetelés éppen hogy javít a várható élettartamon. A lakásból a pára 97%-a szellőztetés során a levegővel távozik, és csupán 3%-a mozog a falon keresztül. A nedvesség nem dúsul fel a szigetelés alatt, mivel rétegről rétegre haladva egyre kisebb a páraellenállás, így kifelé tud haladni a pára – állítja a szakértő.
A komplex felújítás további eleme a nyílászárócsere, melynek során a régi ablakok helyett új, hőszigetelő ablakokat építenek be. Régen a rossz ablakok miatt állandó szellőzés volt – a felújítás után problémát jelenthet, hogy a jobb szigetelés miatt jobban bennmarad a pára, és penészedésnek indulhatnak a lakásban a falak. „A párakicsapódás másik oka, hogy a panelépületek sok esetben hőhidasak, és a falfelület ezeken a helyeken nagymértékben le tud hűlni. Ha a szobában nagy a páratartalom, akkor az a pára ki tud csapódni, és ez okozza a penészesedést” – mondta Tófalvi György. Erre a legjobb megoldás a gyakori szellőztetés és az ablakokba épített automatikus szellőztető, amely magas páratartalom esetén automatikusan kinyit. Sárközi Gábor egy másik megoldást is említett a Greenfo-nak: olyan ablakot kell betetetni, amelynek van páraszellőző állása – ez olyan légcserét biztosít, mint a régi huzatos ablak. Ez főleg a konyhánál érdekes – tette hozzá a közös képviselő. Barkácsáruházakban lehet kapni olyan dobozt is, amely a benne lévő sókapszula segítségével magába szívja a nedvességet.
Főként nyáron, a használati melegvíz előállításában segíthet a ház tetején elhelyezett napkollektor.
Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint a cél az lenne, hogy a felújításokkal a régi építésű házaknál is elérjék a passzív-ház kritériumokat, azaz a szinte nulla energiafelhasználást. Csider László szerint is az a cél, hogy minél kisebb energiafelhasználású épületek alakuljanak ki. Felmerül a kérdés, hogy szabad-e olyan felújításokat végezni, amelyekről már most tudjuk, hogy a 2050-es követelményeknek nem fognak megfelelni – ezt a politikának kell eldöntenie. Ugyanakkor ezt nehéz az anyagiakkal összeegyeztetni. „Példának szokták felhozni a dunaújvárosi Solanova-házat, hogy az követendő modell – csak ott nem 1,5 millió forintot költöttek egy lakásra, hanem annak durván a háromszorosát” – mondta Csider László. Ott egyébként 85%-os energia-megtakarítást sikerült összehozni. „Ekkora megtakarítást már csak hőcserélőkkel lehet elérni – ez azt jelenti, hogy a bejövő hideg levegőt egy mikrocső-rendszeren keresztül ütköztetik a kimenő meleg levegővel, és az energia nem megy ki, hanem benn marad. Ezeknek a költségei viszont jóval magasabbak. Azt kell az államnak eldöntenie, hogy tudja-e azt vállalni, hogy a felújított épületekre ekkora összegeket áldoz, vagy azt mondja, hogy kisebb megtakarítással is enged felújítani épületeket. C variáció, hogy ezeket azért lehet több ütemben is csinálni. Ezt a dilemmát úgy is fel lehet oldani, hogy előre el kell készíteni egy tervet, ami megmondja azt, hogy mikor mit készítünk el, és nem enged olyan munkát elvégezni, ami kizárja azt, hogy a későbbiekben még jobbá tegyük az épületet.”
A cikk a Soma Oknyomozó Újságíró Központ támogatásával jött létre.
Kapcsolódó anyagok:
Megszavaznák-e a Szomszédok szereplői a fűtéskorszerűsítést?
