Környezet- és természetvédő civil szervezetek közös szakértői anyagot készítettek a Normafa-beruházás várható természeti hatásairól. Álláspontjuk szerint a tervezet nem csak jelentős természeti kockázatot jelent, de magyar és európai uniós jogszabályokat is sért.
Környezet- és természetvédő civil szervezetek – a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Budakörnyéki Natúrpark, a CEEweb a Biológiai Sokféleségért, a Greenpeace, a Védegylet és a WWF – közös szakértői anyagot készítettek a Normafa-beruházás várható természeti hatásairól. Hazánk EU tagságának egyik alapfeltétele volt a Natura 2000 elnevezésű, európai természetvédelmi területeket magába foglaló hálózathoz való csatlakozás. Alig egy évtizeddel később, a győri Audi-beruházás kapcsán megsemmisült Natura 2000 terület után, a Normafán tervezett komplex szabadidőközponttal már a második uniós védettséggel rendelkező élőhelyet veszélyeztetjük.
A Budai Tájvédelmi Körzet részét képező Normafa és környéke a biológiai sokféleség egyik utolsó bástyája a fővárosban, amely országos viszonylatban is egyedülálló. Az ország középső részén ez az egyik legértékesebb természetes, illetve természetközeli élőhely-együttes, amely hazai és európai viszonylatban is kiemelt jelentőségű. A tervezett Normafa-beruházás megvalósulása esetén pótolhatatlan természeti értékek, védett és fokozottan védett állat- és növényfajok kerülnek közvetlen veszélybe. A legfontosabb közülük a magyar Vörös Könyvben is szereplő, fokozottan védett csíkos boglárkalepke, amelynek a Normafa és közvetlen környéke az utolsó hazai élőhelye. Megőrzése ezért Magyarország nemzetközi szinten is kiemelten fontos természetvédelmi feladata.
A sport és a természetvédelem még jól megfért egymással a XX. század elején, amikor a síelés és a szánkózás népszerűvé vált, mivel akkor Budapest lakossága még csak megközelítőleg egymillió fő volt, a síelés pedig egy viszonylag szűk réteg hobbijának számított. A pályák növényzetének kézi kaszálása pedig kifejezetten segítette a biológiai sokféleség fennmaradását. A jelenlegi, jóval szélesebb tömegek kiszolgálását célzó tervek megvalósulása esetén a terület nagyságrendekkel nagyobb terhelést fog kapni, a pályák modern technikai előkészítése pedig nem is hasonlítható össze a korabeli, a természetet kímélő szabadidős tevékenységgel. A beruházás előkészítő dokumentációjában is szerepel az a megállapítás, hogy már a jelenlegi nagy látogatottság is jelentős zavaró hatást gyakorol az élővilágra. A projekt tovább fogja növelni a környezetvédelmi, természetvédelmi és szociális problémákat, mivel nem csak a beruházás által közvetlenül érintett területeken fogja éreztetni hatását (megnövekedett forgalommal járó zaj és károsanyag-kibocsátás, vízelvezetési problémák hóolvadáskor az alacsonyabban fekvő városrészeken stb.), hanem a Normafa tágabb szomszédságában is.
Nem állja meg a helyét az az érvrendszer sem, amely az alpesi sí központokkal való összehasonlításra épít. Az alpesi sí-pályák és a Normafa között az egyik alapvető különbség, hogy előbbiek nagy kiterjedésű természetes vagy természetközeli területekbe ékelődve találhatók, így a síelés céljából intenzíven használt terület élővilágának megújulása a környező területekről biztosított. A rendkívül kis kiterjedésű, speciális mikroklímával rendelkező Normafa esetében azonban a növény- és állatvilágnak nincs honnan pótlódnia, így e ritka életközösség megmaradása a projekt megvalósulása esetén erősen kérdésessé válik.
A természetvédelmi szakmai szempontok figyelmen kívül hagyásán túl a beruházás tervei a hazai természetvédelmi jogszabályokkal is ütköznek – melyek hatálya alól éppen ezért a napokban igyekeznek kivonni a Normafát.
A fent felsorolt szervezetek álláspontja szerint a terv jelenlegi formájában veszélyezteti a Normafa természeti értékeit, emellett ütközik a hazai és nemzetközi jogszabályokkal is. Az aláíró szervezetek ezért a beruházást ebben a formájában rendkívül károsnak tartják, és nem támogatják. A Normafán jelentkező szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos igények kielégítésére fenti szervezetek olyan természetbarát fejlesztési tervek megvalósítását javasolják – különös tekintettel a környezeti nevelésre –, amelyek nem veszélyeztetik a közös természeti örökségünk hosszú távú fennmaradását. Javasolják továbbá, hogy a Normafa fejlesztésére szánt összegből az állam a már létező és gazdaságosabban, környezetbarátabb módon működtethető sí központok fejlesztését támogassa.
Normafa tanulmány 2013 (pdf. 5 MB)
A tanulmányt készítő szervezetek és megkereshető személyek:
• Budakörnyéki Natúrparkért Egyesült (Weiperth András, titkár)
• CEEweb a Biológiai Sokféleségért (Prommer Mátyás, projekt koordinátor)
• Greenpeace (Szeghalmi Zsolt, igazgató)
• Védegylet (Visnyovszky András, munkatárs)
• WWF (Gálhidy László, erdővédelmi programvezető)
„Mind a Normafa rehabilitációja, mind a fogaskerekű vasút meghosszabbítása állami forrásból történne" – nyilatkozta tegnap a hg.hu-nak Budapest XII. kerületi önkormányzata. Terveik szerint a fogaskerekű meghosszabbításához uniós forrásokat is igénybe vehetnek majd. A beruházás költségét és a fenntartás, üzemeltetés konstrukcióját a megvalósíthatósági a Natura 2000-es vizsgálat és a megvalósíthatósági tanulmány elkészülte után fogjuk tudják pontosan meghatározni. Pokorni Zoltán polgármester a törvény parlamenti vitájakor nagy sikernek nevezte, ha egy ilyen területet nullszaldósan fenntartanak, de nem is a profit a célja a fejlesztéseknek. Korábbi nyilatkozatok alapján a Normafán tervezett 340 hektáros területen síközpont fejlesztésével kapcsolatban 5 milliárd forinttal kalkuláltak. Az ezzel kapcsolatos közlekedési beruházások, így a fogaskerekű vasút meghosszabbításának költségét a Széchenyi hegytől a Normafáig, illetve a Városmajortól a Széll Kálmán térig 15-17 milliárd forintra kalkulálták.
Folytatás: Hóágyúval lőnék a Normafát, tovább visz majd a fogaskerekű
Kapcsolódó anyagok:
Fölösleges a Normafáról népszavazni
Környezetvédelmi aggályok nélkül építik be a Normafát
Műtrágyás hóágyú – síparadicsom 400 méteren. Vicc a Normafa beépítése
