Nem sokat tudott meg az illetékes minisztériumtól az az országgyűlési képviselő, aki arra volt kíváncsi, mennyibe kerül a tervezett új paksi blokkok kiégett fűtőelemeinek kezelése. Az viszont kiderült mennyibe fájt az adófizetőknek az első atomtemető.
A paksi atomerőmű bővítéséről kötött magyar-orosz szerződés érelmében az új blokkok elhasznált fűtőanyagának kezeléséről az egyezményhez kapcsolódó megvalósítási megállapodásban kell megállapodniuk a feleknek. Erről jelenleg egyeztetnek a felek – írta Szél Bernadettnek, az LMP társelnökének küldött levelében Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter.
A képviselőnő arra volt kíváncsi, mennyibe kerül az új blokkok kiégett fűtőelemeinek kezelése. A miniszter szerint olyan megállapodást fognak kötni, amely a lehető legalacsonyabb költséggel oldja meg az atomhulladék elhelyezését. A törvényi rendelkezések értelmében ezzel összefüggésben nemzeti politikát kell kidolgozni, amelyről az Országgyűlés dönt.
A miniszter emlékeztetett a Bátaapátiban létesült lerakóra, amelyben Paksról származó, kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat – például kesztyűket, szerszámokat – helyeznek örök nyugalomra. A település lakóinak túlnyomó többsége helyi népszavazáson fogadta el a veszélyes építmény létrehozását.
A Bétaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló kialakítása 2013 végéig folyó áron 72,5 milliárd forintba került, az éves üzemeltetési költség megközelítőleg 700 millió forint – derül ki a képviselői kérdésre adott válaszlevélből.
(Az építési költségből nagyjából három Nemzeti Színházat lehetett volna felhúzni – a szerk.)
