„Az enyhe kifejezés, hogy hézagpótló munka, mert hézag csak ott keletkezhet, ahol már van valami. Az ökológiai vészhelyzet folyamatait a maguk teljes komplexitásában és kétségbeejtő sokféleségében magyar nyelven senki sem mutatta be. Itt volt az ideje.” Lányi András.
Az ismeretterjesztés tétje ezúttal nem tudományos, hanem az emberiség túlélése. Amelyhez különféle tudományos, rendszerint többféle tudásterületet is érintő ismereteket kellene mozgósítani, éspedig sürgősen. Az ebből adódó szenvedélyes igyekezet, hogy az olvasót felvilágosítsa (arról, amit nem szívesen hall) és meggyőzze, nem megy a szakszerűség rovására, a szakszerűség pedig mentes marad mindenféle tudományos fontoskodástól.
Jordán Ferenc hálózatkutató biológus, rendszerökológus népszerű tudományos ismeretterjesztést végez, mégpedig mesterfokon. Könnyed stílusa, a témához illő akasztófahumora briliáns, remekel a bonyolult természettudományos összefüggések közérthető magyarázatában, szemléletes példáinak egy része ráadásul az olvasó számára ismerős hazai tapasztalatokra utal, ami megkönnyíti az összefüggések belátását, de még azt is, hogy többé ne tudjunk róluk megfeledkezni.
A könyv hangvétele rendkívül rokonszenves: se patetikus vészharang-kongatással, se az olvasó megnyugtatásával nem foglalkozik. Nem túloz és nem relativizálja a bemutatott folyamatok jelentőségét. Nem halmoz el adatokkal, de ahol értelmét látja, a kellő mértékben szolgál velük.
Az olyan „merész” megállapítások, mint hogy ma már nem az a kérdés, hogy csökken-e a népességnövekedés üteme, hanem hogy hogyan tudnánk sokkal kevesebben lenni, teljes mértékben indokoltak. Fontos erénye a műnek, hogy semmiféle tabut nem ismer, se morálisat, se politikait, se tudományosat – még a tudósok és a tudományosság szent tehenei sem kivételek ez alól. Bátran beszél az ökocídiumot előidéző folyamatok és tényezők bármelyikéről anélkül, hogy rá akarna játszani a drámai szenzációkra.
A szerző Dr. Jordán Ferenc biológus, hálózatkutató rendszerökológus, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének (BLI) volt igazgatója. A matematikát a biológiával ötvözve leginkább a természetes élőhelyek összefüggőségét, táplálékhálózatokat és állati csoportok kapcsolati rendszereit kutatja. Biológiai hálózatok olyan kritikusan fontos pontjait keresi, például kulcsfontosságú fajokat, amelyek védelmére koncentrálva talán mérsékelhetjük a földi élővilág összeomlását. Fő kutatási területe a tengeri táplálékhálózatok sebezhetősége.
Hallgassa meg a szerzővel készült podcastunkat:
Miért problémás a Balaton körbeépítése? Miért vallott kudarcot az akadémia balatoni kutatóintézetének átalakítása? A konzerváló természetvédelem problematikája és az invízív fajok. A hódvisszatelepítés kérdőjelei. Erdeinkben több a szalonnasütő, mint a nagyragadozó, a magyar természetvédelem romokban. „Mérhetetlen megkönnyebbülés, hogy nem kell a magyar tudományos mocsárban úszkálni”- mondja podcastunkban Jordán Ferenc hálózatkutató biológus, rendszerökológus.
