Bede Ádám Kurgánok a Körös-Maros vidékén… című könyve a halmokat (kurgánokat, kunhalmokat) dolgozza fel elsősorban tájrégészeti/tájökológiai szempontból a Tiszántúl középső részén. A régész szerző kiváló szemű természetbúvár, illetve a növények jó ismerője is, akinek munkáját botanikai vonatkozásban elsősorban Csathó András István segítette,
de amint a kötet bevezetőjében írja: "A MÉTA-túrák és a Táj és ember csapata tájtörténeti szelleme sokat tett a természeti folyamatok és a táji változások megértésében. Név szerint is megemlítem Babai Dánielt, Biró Mariannát, Deák József Áront, Fogarasi Pétert, Molnár Ábelt, Molnár Csabát, Molnár Zsoltot, Ujházy Noémit és Varga Annát."
Részlet a könyv összefoglalójából: A halmok nem csak markáns, meghatározó kultúrelemei az alföldi tájnak, de földtani és természetvédelmi jelentőségük is kiemelkedő. Nem csak évezredek története, a bennük eltemetett emberek mindennapjai, régészeti hagyatékuk és szokásaik, de a lakott környezet, a hajdan élt növény- és állatvilág, a felszínt borító és már elfedett földtani képződmények is megismerhetők a halmok sokrétű, részletes vizsgálatán keresztül. Kutatásunk a Tiszántúl középső része halmainak tájrégészeti, régészeti topográfiai elemzését, valamint a kurgánok tájökológiai szempontú feldolgozásának legfőbb eredményeit mutatja be, konkrét esettanulmányok segítségével. Emellett a halomnevek tájtörténeti jellemzését és a hozzájuk fűződő mondahagyományt is felvázoljuk. … Az elmúlt öt évezredben, de főleg a legutóbbi felgyorsult kétszáz évben egyes halmok nagymértékű bolygatáson és ezzel együtt járó alaki változáson mehettek keresztül. Ez elsősorban azokra a kisebb halmokra igaz, melyek eleve alacsonyak és kis alapterületűek voltak, teljes felszínükön pedig folyamatos szántóföldi művelés zajlik. Ezek jó része a szántás következtében úgy tűnt el, hogy a tudomány nem is regisztrálhatta őket. Számos kisméretű halom azonban még ennek ellenére is felfedezhető, alakjuk azonban már erősen torzult, a természetes geomorfológiába simul.
A gyakorlati védelem egyre sürgetőbb feladat, hiszen a nagysúlyú mezőgazdasági munkagépek és a művelés a legalacsonyabb s egyben a legnagyobb számban lévő halmokat belátható időn belül el fogja pusztítani, ezért ezeket minél előbb ki kell venni a szántóföldi művelés alól. A halmok az Alföld rendkívül jelentős, egyedi és megismételhetetlen alkotásai. Őskori nomád közösségek régészeti hagyatékát, az elmúlt ötezer év geológiai viszonyait és természeti karakterét, valamint a hajdani növényvilág fragmentumait őrzik. Emellett komplex vizsgálatuk értékes információkat közölhet nem csak az elmúlt évezredek történéseiről és környezeti viszonyairól, de a kinyert adatok és a megismert eredmények a természeti problémák megoldásában, tervezhető természetvédelmi rekonstrukciók modellezésében és az elsődleges (in situ) természeti állapot fenntartásában is segíthetnek.
A könyv itt: Kurgánok a Körös-Maros vidékén (5 MB pdf.)
