Paks vobiscum?

Dátum: 2013. december 13.

Helyszín: Párbeszéd Háza Budapest, Horánszky u. 20.

Egy ország energiastratégiája a 21. században nem szakmai kérdés: mai határozataink nemzedékek sorsáról döntenek. A döntés felelősségét nem engedhetjük át a politikusoknak. Kötelességünk, hogy tájékozódjunk, jogunk, hogy beleszóljunk az atomerőmű bővítéséről szóló vitába, amely egy 13 számjegyű költségvetéssel induló óriásberuházás sorsáról, beláthatatlan kockázatok megítéléséről szól.

De szükség is van a részvételünkre, mert a megalapozott döntéshez történelmi, etikai, nemzetbiztonsági, társadalomelméleti, közgazdasági, környezetegészségügyi és jogi szempontok figyelembe vételére legalább akkora szükség van, mint műszaki, atomfizikai vagy energiapolitikai ismeretekre. Ezért kérjük, vegyen részt az alábbi tanácskozáson, melyre a szervezők nevében meghívom, s ha jónak látja, hívja fel rendezvényünkre ismerősei figyelmét.

Tisztelettel,
Lányi András

Paks vobiscum? avagy  Párbeszéd a paksi atomerőmű tervezett bővítéséről

Az ELTE TáTK humánökológia szak szervezésében, a Párbeszéd Házában (Budapest VIII. Horánszky utca 20.)
2013. december 13.-án

Nagy a forgalom a nukleáris létesítés (sugár)útján. Kormányok mennek odafelé, más kormányok jönnek visszafelé, a legtöbben pedig kívülről figyelik a jövés-menést.
Magyarország mitévő legyen (azon felül, hogy még évszázadokig őrzi első, hamarosan a hasznos élettartama végére érő létesítménye hulladékát)?
Mit gondol(j)unk újabb atomerőmű építéséről Magyarországon?

9.00 óra
Forrai Tamás, a jezsuita rend magyarországi tartományfőnöke köszönti a tanácskozás résztvevőit.
Megnyitó: Sólyom László egyetemi tanár, volt köztársasági elnök, volt AB elnök

9:30 – 10:30
1.Vállalható-e a kockázat?
(Ismeretesek nukleáris balesetek következményei, kárai – mekkorák ezek? Ismertek leállított illetve meg sem indított atomerőművek – mi áll a döntések mögött? Ismertek a havárián, baleseten túl is kockázatok: proliferáció, intergenerációs teheráthárítás, a rádioaktív hulladék sorsa, nagyléptékű hálózati pont kiesésének következményei a rendszerre, sérülékenység háborús körülmények között illetve terrorizmussal szemben. Létezik-e olyan természetű kockázat, amely kis valószínűség esetén sem vállalható? Ki jogosult erről dönteni? Mikor szabad olyan kockázatot vállalni, amit mások fognak viselni? Melyek az erkölcsi és melyek a jogi határok? Mi tartozik a szakértőkre, mi a választókra? Hogyan folyt eddig az előkészítés Magyarországon?)

Nukleáris kockázat és társadalmi ellenőrzés – Perger András, az Energia Klub projektvezetője
Az atomerőművek biztonságával kapcsolatos jogi és közigazgatási kérdések – Fülöp Sándor, az EMLA elnöke, a jövő nemzedékek volt országgyűlési biztosa
Mire jó a felelősség? – Béres Tamás egyetemi tanár, Evangélikus Hittudományi Egyetem

SZÜNET

11.00 – 12.20
2.Megéri-e belevágni?
(Tőkeigény, megtérülés, bekerülési költségek, üzemeltetési költségek, fűtőanyagforrások, készletek, árak trendjei, rendkívüli események költségei, hulladékmegőrzés/ kezelés/ biztosítás-őrzés hosszú távú költségei. A különféle energiaforrások költségeinek összehasonlítása. Az elosztóhálózat fejlesztési szükségletei és működtetési feladatai, elosztási-szállítási költségek atommal és anélkül. A finanszírozás forrása, technikája, hatása az államadósságra. Ha árammal fizetünk, mennyi marad nekünk? Kinek épül az erőmű, ha épül? Kockázat és haszon földrajzi és időbeli elosztása. )
Költségek és gazdasági kockázatok – Kaderják Péter, a Corvinus Egyetem Regionális Energetikai Kutatások Központjának igazgatója
Energiatermelési technológiák költségvonzatainak összehasonlítása – Felsmann Balázs, a Corvinus Egyetem Stratégiai és Menedzsment Kutatóközpont igazgatója
Orosz atomerőmű-beruházások a nagyvilágban – Deák András, a Külügyi Intézet munkatársa

EBÉDSZÜNET

13.20 – 14.20
3.Nélkülözhető-e egy újabb magyar atomerőmű?
(Mekkora energiaigénnyel számoljunk Magyarországon hosszú távon? Hatékonyság-javítás, takarékosság: mik a lehetőségek? Megújulók, klímavédelem, jövőkép és energiaszükséglet, avagy megoldható-e az energiabiztonság+dekarbonizáció Magyarországon atomenergia nélkül? Hogyan hat a nemzetgazdaságra az atommentes energiamix?
Dekarbonizáció atomerőművek nélkül – nálunk és más országokban – Feiler József, a REC tudományos munkatársa
Alternatív energiastratégiák, megújuló erőforrások – Munkácsy Béla egyetemi adjunktus, ELTE TTK

14:20 – 16.00
4. Vita
Vitaindító      Lányi András egyetemi docens, szakigazgató, ELTE TáTK
Vitavezető    Stumpf András, a Heti Válasz munkatársa

A tanácskozáson a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A jelentkezésnél kérjük a munkahely/szervezet feltüntetését. A jelentkezőket a land@tatk.elte.hu e-mail címen várjuk, legkésőbb december 10-ig.