Magyarországon 2015-ben 2,2 millió tonna lakossági hulladék keletkezett, aminek mindössze a 10%-át gyűjtötték szelektíven, pedig évente több, mint 200 kilogramm szemetet termel minden magyar ember. A szelektíven gyűjthető hulladék legnagyobb részét az élelmiszer és fogyasztási cikkek csomagolóanyagai teszik ki.
A szelektív hulladékgyűjtés a hulladékok anyagfajta szerinti elkülönített gyűjtését jelenti. A háztartásokban különféle termékek és csomagolásaik válnak hulladékká, ezek jó része alkalmas az újrahasznosításra. A legnagyobb mennyiséget az élelmiszerek és a fogyasztási cikkek csomagolóanyagai (papír, műanyag, üveg, fém és italos kartondoboz csomagolás), valamint az újságpapír teszik ki.
2015-ben több, mint 2,6 millió tonna kommunális hulladék keletkezett, amiből 2,2 millió tonna származott a lakosságtól, ez 225 kilogram hulladékot jelent lakosonként. A lakossági hulladéknak mindösszesen a 10%-át kb. 203 ezer tonna hulladékot gyűjtöttek szelektíven, derül ki a KSH kimutatásából. Budapesten 2015-ben több, mint 500 ezer tonna kommunális hulladékot valamint több, mint 66 ezer tonna anyagfajtánként szétválogatott, tehát szelektív hulladékot gyűjtött be az FKF. A vegyesen begyűjtött hulladék azonban még így is 37,5%-ban tartalmaz újrahasznosítható anyagokat, derül ki az FKF 2016-os Válogassunk okosabban! kiadványából. Európában a hulladék mindössze 48%-át gyűjtik szelektíven. Magyarországon még rosszabb a helyzet, itthon ugyanis az emberek 80-90%-a vallja magáról, hogy szelektíven gyűjti a hulladékot, viszont valójában csak 15%-uk szelektálja a szemetét, írja a Szelektálok.hu.
szelektív hulladék
A hétköznapi tevékenységünk során a könnyen szelektíven gyűjthető hulladéktípusok közé tartoznak: a papír, a műanyag, a fém, és az üveg hulladékok. Ezek a mindennapi életünk során rendszeresen keletkeznek az otthonunkban, vagy éppen a munkahelyünkön. Ugyanakkor ezeknek a hulladékoknak a nagyrésze teljesmértékben újrahasznosítható, ezért fontos, hogy figyeljünk oda és lehetőség szerint szelektíven gyűjtsük őket.
A papírhulladék 13,4%-ban található meg az egy évben keletkező kommunális hulladékok között. A legnagyobb mértékben keletkező ilyesfajta hulladékok az újságpapír, a kartondobozok, a csomagolópapírok, az irodai papírhulladékok, a szórólapok és reklámkiadványok, a papírpohár, és az italos karton.
Fémhulladék 1,8%-ban található meg a keletkező kommunális hulladékok között. Itthon körülbelül 800-900 millió darab alumínium dobozt használunk el egy évben, aminek kevesebb, mint 50%-át hasznosítjuk újra, derül ki a Dobd be magad kampány adataiból.
A műanyag hulladék 13%-ban van jelen a kommunális hulladékok között. Magyarországon 80 millió darab műanyag palack hulladék keletkezik évente, ha ezeket egymás mellé tennénk, eljutnánk velük a Holdra, emellett Európában a PET palackok 48%-a kerül csak a szelektív kukákba.
Az egy évben keletkező kommunális hulladék 3,5%-ban tartalmaz üveg hulladékot, ami a városi háztartási hulladék tömegének 8-10 %-át teszi ki. Sajnos a házhoz jövő rendszerben az üveg frakció nem kerül szelektíven gyűjtésre, és egyre kevesebb a budapesti szelektív hulladéksziget.
Az 1,8 milliós fővárosban csak 215 működő szelektív hulladék sziget van.
Egy 2011-es Italoskarton Környezetvédelmi Egyesülés felmérés szerint a legtöbben a papírhulladékot gyűjtik szelektíven, majd a műanyag és üveg hulladékot, és a sor végén az italoskarton és az alumínium hulladék található. Látható, hogy van még hova fejlődnünk a szelektív hulladékgyűjtés terén.
Néhány tipp arra, hogyan mire figyeljetek oda a hulladékok szelektív gyűjtésre során:
1.Mindig válogassátok szét a különböző szeméttípusokat!
2.Gyűjtsétek össze őket, és egy nagy adagban vigyük el őket a szelektív kukához!
3.Rakjatok ki a lakásban, az erkélyre többféle kukát, amiben a különböző hulladéktípusokat tudjátok gyűjteni!
4.Figyeljetek oda rá, hogy csak „tiszta” hulladékot dobjatok bele a szelektív gyűjtőkbe!
5.Lehetőleg minél kisebb méretre gyűrjétek össze a szelektálni kívánt hulladékot!
