A román kormány egyre elszántabb, hogy engedélyezze az erdélyi Verespatakon Európa legnagyobb külszíni ezüst-, illetve aranybányájának nyitását. A cianidos technológiájú projekttel Románia 4 milliárd dollárt nyerhet. Verespatak a hét legveszélyeztetettebb európai védett helyszín listáján.
A román kormány egyre elszántabb annak érdekében, hogy engedélyezze azt, hogy az erdélyi Verespatakon (Rosia Montana) Európa legnagyobb külszíni ezüst-, illetve aranybányája nyílhasson – írja a Business Review. A kormány szerint a Rosia Montana-projektnek új környezetvédelmi sztenderdeknek kell megfelelnie. Victor Ponta kabinetje azzal számol, hogy a felfutó energiaprojektek – a Chevron palagázt, az OMV, Romgaz és ExxonMobile offshore szénhidrogént szeretne kitermelni – 10 milliárd eurónyi értékű fejlesztést valósíthatnak meg az országban, emellett 50 ezer munkahelyet is teremthetnek.
Verespatak, és az ezzel összefüggő cianidos technológia Magyarország számára azonban egyáltalán nem cseng túl jól: a cianidos technológiával üzemelő nagybányai Aurul bányavállalat egyik létesítményéből 2000-ben 100 ezer köbméter cianid és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdolt több folyón keresztül a Tiszába, mely évekre "leradírozta" az ottani élővilágot- írta a hvg.hu.
Szeptemberig lezárhatják a tárgyalásokat a verespataki aranybányáról
A román kormány várhatóan szeptemberig lezárja a verespataki aranybánya megnyitását tervező Rosia Montana Gold Corporationnel (RMGC) a tárgyalásokat a beruházásról, amelynek sorsáról a parlament fog dönteni – derült ki Victor Ponta román miniszterelnök csütörtöki nyilatkozatából. A kormányfő a romániai stratégiai beruházásokról szóló országos tervet ismertette Bukarestben. Kijelentette: a kormány kimozdítaná a holtpontról a verespataki beruházást valamennyi környezetvédelmi szabvány betartása mellett, így várhatóan szeptemberig lezárják a tárgyalásokat a beruházóval, de a végső döntést a parlamentnek kell meghoznia. Az RMGC kanadai-román vegyesvállalat ciántechnológia alkalmazásával akar kitermelni Verespatak környékén 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt.
"A kormány részéről a szeptemberben kezdődő őszi parlamenti ülésszak kezdetekor már befejeződnek a tárgyalások, és készen lesz a beruházásról szóló törvénytervezet" – mondta Ponta, aki nyomatékosította, hogy a beruházás sorsáról a törvényhozói testület fog dönteni.
Rámutatott: az eredeti beruházási terv nem volt kielégítő sem a környezetvédelmi előírások, sem a kitermelés során a román államot megillető járadék, sem a román állam részesedése szempontjából. Ponta szerint amennyiben e három szempont alapján megfelelő lesz a beruházási projekt, az ősszel a parlament elé küldhetik az erről szóló törvénytervezetet. Szerinte egy ilyen vitatott beruházás esetében csakis a parlament dönthet.
A román kormány honlapján közzétett, a stratégiai beruházásokról szóló országos tervben a verespataki aranybányaterv is szerepel. A dokumentum megemlíti, hogy a kitermelés új környezetvédelmi szabványok, valamint az épített örökség megőrzése mellett fog zajlani úgy, hogy "a projekt által generált haszon" 78 százaléka a román államé lesz. A román állam részesedése a beruházásban alig 20 százalékos az eredeti terv szerint, ezért az elmúlt évek folyamán többek között Traian Basescu román államfő – aki közismert támogatója a beruházásnak – is kifogásolta a részesedés alacsony mértékét, és a feltételek újratárgyalását sürgette.
Verespatak a hét legveszélyeztetettebb európai védett helyszín listáján
Az erdélyi Verespatak felkerült a hét leginkább veszélyeztetett európai műemlék, illetve védett helyszín listájára, amelyet idén először állított össze az Europa Nostra nemzetközi örökségvédő szervezet – jelentették be a pályázat készítői Bukarestben. A csaknem ötven országot tömörítő, Plácido Domingo operaénekes elnöksége alatt működő szervezet kiemelt figyelmet akar szentelni a listán szereplő emlékhelyeknek, szorgalmazva, hogy az érintett hatóságok szigorú védelem alá vegyék és szükség estén újítsák fel azokat.
Verespatak a több mint háromezer éves aranybányái miatt került a listára. Az Erdélyi Szigethegységben található település alatt 150 kilométernyi bányafolyosó-hálózat húzódik, amelynek jelentős része a római kori bányászat emlékeit őrzi Európában egyedülálló módon – hangzott el a Pro Patrimonio Alapítvány, az ARA műépítészi egyesület, az Alburnus Maior egyesület és a verespataki unitárius egyházközség bukaresti sajtótájékoztatóján.
A verespataki kulturális és építészeti örökség a durresi (Albánia) amfiteátrum, Nicosia (Ciprus) történelmi városközpontja, a brianconi (Franciaország) Vauban-típusú erődítmények, a San Benedetto Pó-i (Olaszország) kolostor, a setubali (Portugália) apátság és a mardini (Törökország) örmény templom mellett került a hét legveszélyeztetettebb műemlék közé a benevezett negyven pályázat közül.
A kanadai többségi részesedéssel létrehozott Rosia Montan Gold Corporation 1997-ben szerzett bányászati engedélyt Verespatak térségében, ahol Európa legnagyobb külszíni aranybányáját készül megnyitni. Ez a római kori emlékeket őrző település részleges eltüntetésével járna, hiszen a cég több hegyet készül porrá darálni, hogy ciántechnológiás eljárással 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt nyerjen ki a kőzetből. (MTI)
