Bíborka, a fiatal kerecsensólyom kirepülése után új lakók érkeztek a MAVIR ZRt. nagyfeszültségű távvezeték-oszlopára kihelyezett műfészekbe. A kabasólyom pár azonnal berendezkedett új lakóhelyén, ahonnan a világon egyedülálló módon, interneten keresztül folyamatosan nyomon követhető a madarak élete.
A kikelt három fiókát ma közösen gyűrűzték meg a MAVIR Zrt., a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a LIFE+ projekt szakemberei. Napjainkra MAVIR ZRt. nagyfeszültségű oszlopaira kihelyezett műfészkeknek köszönhetően öt kerecsensólyom párból négy, a MAVIR oszlopain fészkel. Ezzel is hozzájárulunk ahhoz, hogy Magyarország a madárvédelem terén leginkább élenjáró országok közé tartozik Európában. 2011 márciusában indítottuk útjára az első ragadozómadár „valóságshow”-t, amely idén újabb fejezetéhez érkezett. A kitelepített nagyfelbontású élő videó közvetítést több mint 100 országban több százezer rajongó követi nyomon.
Ebben az évben február végén vette birtokba a bekamerázott műfészket egy kerecsensólyom pár, egy fiókát neveltek, Bíborkát, melyet május 28-án gyűrűztünk meg. A fióka június 12-én elhagyta otthonát kirepült, majd megjelent egy kabasólyom pár, akik a kerecsensólymokkal harcoltak meg a remek költőhelyért. Néhány rövid összecsapás után gyakorlatilag váltották egymást így tovább folytatódhatott az online „teleregény”, immár a kabasólyom főszereplőkkel.
A kabasólyom pár mindhárom tojásából kikeltek a fiókák, melyek a mai napon az ornitológiai gyűrű mellett nevet is kaptak: Anna, Lenke és Kenéz. A névadó szülők a kamerázási programot figyelemmel kísérő „rajongók” közül kerültek ki.
„A kabasólymok fészekfoglalása és költése igen jelentős az ornitológus kollégák számára is, hiszen ezt a fajt Magyarországon eddig még nem figyelhették meg folyamatosan. Örülünk, hogy a ragadozó madárvédelmi programunk nem csak az érdeklődő civileknek jelent különleges élményt, hanem hozzájárulhatunk tudományos megfigyelésekhez is.” – nyilatkozta Hackl Mónika, MAVIR kommunikációs vezetője. – „Egy feszültség alatt lévő távvezeték oszlopon minden tevékenység komoly előkészülettel, speciális munkavégzéssel jár és magas szintű tudást követel. Szakembereink komoly felkészültségre tettek szert a madárvédelmi munkák terén is, amely lehetővé teszi a gyűrűzésre váró madarak biztonságos lejuttatását a magasból.”- fűzte hozzá Bencsik Tibor üzemviteli igazgató.
A kabasólyom gerle méretű sólyomfaj, népies nevei között ismerjük a herjóka, a fekete vércse és a bajuszos vércse elnevezést is. Hazánkban rendszeresen fészkel, általában áprilistól októberig. Sík és hegyvidéki erdőkben, ligetekben és erdősávokban egyaránt otthonra talál. Az állománya az utóbbi években emelkedő tendenciát mutat. Gyorsan repül, és előszeretettel vadászik seregély méretű madarakra. Költés után gyakran tarlókon is megjelenik, ahol különböző rovarokra vadászik. Fészket, hasonlóan a többi sólyomfajhoz nem épít, általában ragadozó madarak vagy varjúfélék elhagyott fészkét foglalja el költés céljából. Kotlási időszaka június elejétől június közepéig tart. A fészekalj többnyire 3 tojásból áll, de 2 és 4 is lehet, a fiókák augusztus elején hagyják el a fészket. A kabasólyom1954-től védett, természetvédelmi értéke 50.000-Ft. Országos becsült állománya 900 – 1900 párra tehető.
A LIFE+ kerecsensólyom–védelmi program folyamán kihelyezett mesterséges fészkeket, amelyek ha éppen üresek, költés céljából szívesen elfoglalja. A jelenlegi költés, ornitológiai szempontból is fontos, mert kabasólymot éjjel-nappali megfigyeléssel még nem kísérhettünk figyelemmel. A műfészket, valamint a HD felbontású kamerákat és azok háttérberendezéseit az Európa Uniós LIFE+ projekt keretében, kora tavasszal helyezték ki a MAVIR munkatársai. A program célja, a ragadozó madarak táplálék-összetételének vizsgálata, amely segítséget nyújt a szakembereknek a fokozottan védett ragadozó madarak fennmaradása érdekében vívott harcban.
