Elvárható-e a magyar kormány államtitkárától, hogy igazat mondjon? Bitay Márton Örs nyilatkozott Kishantosról… 2014. január 21-én a székesfehérvári jegyző nem az eljárásrendnek megfelelően fogja tárgyalni Kishantos birtokvédelmi ügyét. A Greenpeace jogi állásfoglalása.
Bitay Márton Örs államtitkár interjút adott a Világgazdaság Online-nak a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság ügyében. Az interjú olyan jól sikerült, hogy készítője nem vállalta a nevét – a cikk „Szerző: VG-interjú” aláírással jelent meg – sőt az interjú végére fontosnak tartotta odaírni, hogy „Cikkünk a Vidékfejlesztési Minisztériummal együttműködésben készült.”
Mit is mondott Bitay Márton?
Bitay Márton: „A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) állami földügyekért felelős államtitkára szerint a biogazdaság jelenleg jogtalanul van birtokban.”
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft a magyar törvények szerint jogosan van birtokban a kishantosi ökológiai mintagazdaság területein. A területeket 9 nyomós indok alapján nem adta át 2013. november 4-én az NFA képviselőinek. A pályázati kiírás, és annak bírálata törvénytelen – az ezek alapján köttetett szerződések pedig érvénytelenek, ezért Kishantos a bírósághoz fordult. Soha nem lesz törvényes például az, hogy olyan nyerjen pályázatot, aki még pályázni sem volt jogosult – még attól sem, hogy a Fazekas Sándor miniszter többször határozottan kijelenti, hogy ez törvényes. Egy jogállamban a dolgok nem így működnek, és a kishantosiak ragaszkodnak a jogállamisághoz, a jog előtti egyenlőséghez – ami lehetővé tette volna Kishantosnak a folytatást éppúgy, ahogy Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéd cége az évekkel ezelőtt lejárt földbérleti szerződés ellenére még mindig pályázat nélkül, ismeretlen feltételekkel használja a Lepsény és Enying környéki földeket. A Blikk listája szerint 34.000 hektár lejárt szerződésű állami területet használnak kiváltságosok – főként Kft-k és Zrt-k – pályázat nélkül. Ezt a lehetőséget Kishantos nem kaphatta meg…
Ha külön törvény van Kishantosnak, és külön törvény van Nyerges Zsoltnak – és társainak – és ha a gazdákat, a vidéket és az országot minden ízében szolgáló Kishantosi Vidékfejlesztési Központot kell megsemmisíteni – akkor itt súlyos bajok vannak, ahogy azt már régóta sejtjük.
Bitay Márton: „ A biogazdaság földbérleti szerződése húsz év után 2013 őszén járt le, de már ezt megelőzően is problémák merültek fel, hiszen húsz évre haszonbérbe kapta a területet,”
Ez a húsz év 15. A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht. 1998-ban alakult, és ugyanebben az évben kötött földhaszonbérleti szerződést az ökológiai mintagazdaság létrehozatala céljából az ÁPV Rt-vel. Ez testvérek között is 15 év. Hogy Bitay államtitkárnál hogyan lett ebből 20 év – arra nincs magyarázat.
Bitay Márton azt is mondta, hogy: „ám a szerződés fejében vállalt fejlesztéseket nem valósították meg. Ezzel komoly, pénzben is kifejezhető kárt okozott az államnak. Az állam az erről szóló perben jogerősen nyert a kishantosi biogazdasággal szemben.”
3 sorban 3 hazugság. Figyelemre méltó, szégyenletes teljesítmény. Kishantos nem vállalt fejlesztéseket a szerződésben. Kishantos semmilyen kárt nem okozott az államnak – ellenkezőleg: ahogy az ombudsman és helyettese nyilatkozatában olvasható: komoly értéket hozott létre, mely alkotmányos védelemre méltó. Így tehát semmilyen erre vonatkozó per sem folyt. A bíróság elé egy Kishantos által vitatott számla ügye került, melyet – a biogazdálkodás beindításához kapott kedvezmények visszamenőleges megvonása alapján állítottak ki. A 10 évig folyó perben Kishantos első körben pert nyert, majd az ÁPV Rt által újraindított pert csak azért nem tudta megnyerni, mert Dr. Szabó Csaba az ÁPV Rt. illetékes megbízottja nem készített el egy szerződésmódosítást. Ezzel több száz millió forintos (!) kárt okozott Kishantosnak.
Továbbá Bitay Márton azt is mondta, hogy: „Az ítélet szerint Kishantosnak – miután kárt okozott az államnak – 27 millió forintot kellett volna fizetnie. Ekkor még 2009-et írtunk, a Bajnai-kormány alatt történt mindez, tehát nehéz lenne azt állítani, hogy a jelenlegi kormány üldözetésének volt kitéve Kishantos.”
Az eredetileg 9 millió Ft-os összeg a 10 évig tartó bírósági per alatt a kamatokkal növekedett 27 millió Ft-ra, melyet a Kishantosi Nonprofit Kft. az NFA elnökével való megállapodás alapján maradéktalanul kifizetett. Kishantosnak semmilyen tartozása nincs az állam felé.
Bitay úr – bizonyára a kommunikációs stáb javaslatára – meg is ismételte, hogy „Kishantos kárt okozott az államnak” – hogy az olvasónak beégesse az agyába, hogy Kishantos „kárt okozott”. Így másodszor is elmondjuk, hogy Kishantos nem okozott kárt az államnak – ellenkezőleg: ahogy az az ombudsman és helyettese nyilatkozatában olvasható: komoly értéket hozott létre, mely alkotmányos védelemre méltó.
Nem igaz az sem, hogy az ítélet 2009-ben, a Bajnai-kormány idején született – mert a másodfokú ítélet 2010 nyarán született, azaz a jelenlegi kormány idején.
Bitay Márton: „Az érintett földterületekre szóló pályázati kiírás egyértelműen a családi és egyéni gazdálkodóknak kedvez, hiszen a kormány ezeket próbálja segíteni. A kishantosi biogazdaság egy kft., amely tehát nem ez a kategória.”
Nagy bátorság kell ahhoz, hogy az V. Ángyán jelentés nyilvánosságra kerülése után is azt merje állítani valaki, hogy az állami földek pályázatain a családi és egyéni gazdálkodóknak kedveztek. Például Mészáros Lőrinc milliárdos építési vállalkozó, Budai Gyula rokonságának cégei, sem férnek bele ezekbe a kategóriákba, mégis ezer hektárokat kaptak a pályázatokon – de Kishantos esetében is nehéz lenne a nyertes építési vállalkozást családi vagy egyéni gazdának látni. A kishantosi ökológiai mintagazdaságot a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. működteti. NONPROFIT KFT, mely a Kft-től eltérő cégforma, mert itt senki nem vesz ki profitot, hanem azt a cég közcélokra fordítja, és nonprofit tevékenységet folytat. Kishantos esetében ez a felnőttoktatás.
Egy jogi végzettséggel rendelkező embernek ezt pontosan tudnia kell. Tévedés kizárva – rosszindulatú csúsztatásról van szó, mely része annak agyalázatos lejárató kampánynak, melyet Kishantos ellen a kormány folytat – az a kormány, melynek indulását, GMO ellenes harcát a Kishantosi Vidékfejlesztési központ aktívan támogatta.
Bitay Márton: „Nem vitatom azt a teljesítményt, amelyet a kishantosi biogazdaság, és a népfőiskola elért, de azt vitatom, hogy ehhez szükség van-e több mint 450 hektárnyi területre.”
A 452 hektáros gazdaságot német- magyar kormányprogramban tudományos alapokon tervezték meg ekkorára. A gazdaság így egyben EURO BIO és BIO SUISSE minősítéssel rendelkező, bio-vetőmagtermelést is folytató komplex, megbonthatatlan egység. Ha Bitay Márton a 452 hektárt elfogadhatatlanul nagynak látja, akkor javasoljuk, hogy vesse tekintetét a kishantosi földekkel közvetlenül szomszédos 9000 hektár állami földet használó Mezőfalvai Mezőgazdasági Zrt-re, melyet 2001-ben a „piszkos 12” között privatizáltak – és ma a külföldi érdekeltségű, több volt állami gazdaságot (30.000 hektárt) magában foglaló, GSD cégcsoporthoz tartozik. Máig kérdéses, hogy hogyan zajlott az a „rendkívül kedvezményes privatizáció”, mekkora kárt okozott az államnak, kik lettek a valós tulajdonosok, és miért pont ők? Hogyan kötöttek Sebestyén Róbert elnöksége idején 50 évre szóló bérleti szerződést az állami földekre? Hogyan került 2006-ban ez a 9000 hektár állami földet művelő cég külföldi tulajdonba? De legfőképpen miért éppen a Mezőfalvai Zrt mindezt lebonyolító, és külföldi érdekeltségnek dolgozó vezérigazgatója lett a felülről, illegitim módon megszervezett Agrárkamara egész magyar mezőgazdaságért felelős alelnöke? Ez egyben választ ad arra is, hogy miért nem ezt a 9000 hektárt osztják fel a „Földet a gazdáknak” programban.
Bitay Márton: „Egy mezőgazdasági szakiskolának ma Magyarországon átlagosan 100 hektárnyi földje van, ekkora területen folyik az oktatás.”
Az önfenntartó Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és Népfőiskola nem hasonlítható egy állami működtetésű középiskolai szakképző intézethez. De ha már szóba került, hogy 100 hektár dukálna ezeknek az iskoláknak, akkor fel kell tenni a kérdést, hogy hogyan lehetséges, hogy a nagy múltú, és a térségben fontos munkát végző Seregélyesi Szakmunkásképző Intézettől elvették az összesen 52 hektár állami tulajdonú állami földet – és a Pusztaszabolcsi Zrt-nek adták, majd a kishantosi területekből pályázat nélkül adtak oda 22 hektárt az iskolának 1 évre (!) úgy, hogy az nem is igényelte ezeket a földeket, sem szakemberei, sem eszközei nincsenek a biogazdálkodás folytatásához. Ráadásul 2014-től az iskolától elveszik a fő tevékenységét alkotó mezőgazdasági gépszerelő képzést, így nem is marad mezőgazdasági vonatkozású oktatás az intézménynél. Felfoghatatlan, hogy hogyan lehet ennyi esztelenséget, sőt mi több barbárságot elkövetni – és ráadásul ezt pökhendi és dilettáns nyilatkozatokkal tetézni.
Bitay Márton: „Ezzel egy ilyen középiskola évente 400-450 gyereket képez, és ne felejtsük el, hogy itt államilag elismert, akkreditált képzésről van szó. Kishantoson azonban saját bevallásuk szerint a népfőiskola keretein belül is hozzávetőleg 200 embert képeztek az elmúlt húsz év alatt.”
A népfőiskola Dániából származó speciális felnőttoktatási forma, mely már a két világháború között meghonosodott Magyarországon is. Felnőtteket oktat, nem gyerekeket, így nem összehasonlítható egy gyerekeket képző állami intézménnyel. A magyar törvények szerint nem kötelező akkreditált képzést végeznie. Az első népfőiskola a nagy dán gondolkozó N.F.S. Grundtvig elképzelései alapján indult be 1844-ben a dániai Röddingben. Ezen a népfőiskolán tanult Bolye Ferenc a Kishantosi Népfőiskola megálmodója. A népfőiskolák nemzetközi elismertségét jelzi, hogy az EU felnőttoktatási programját Grundtvig püspökről nevezték el. Egy kormányzati embernek ezt illő lenne tudnia.
Szánalmas csúsztatás az is, hogy „200 embert képeztek az elmúlt húsz év alatt Kishantoson” Súlyos szövegértési problémákkal küzdhet az, aki ezt olvassa ki Kishantos bemutatkozó anyagából. A 200-as szám csak arra a speciális programra vonatkozik, melyben eddig 200 magyar fiatalt küldött ki 1994 óta több hónapos dán népfőiskolai képzésre a Kishantosi Népfőiskola dán partner népfőiskolájára. Ezeket a személyenként több millió forintos programokat a dán népfőiskola ingyenesen biztosítja a kishantosiak által küldött fiataloknak. A Kishantosi Népfőiskola programjain az elmúlt 21 év alatt több ezer ember vett részt. Gazdák, vidékfejlesztéssel, fenntarthatósággal foglalkozó szakemberek, tanárok, háziasszonyok, munkanélküliek – fiatalok, idősek, hazaiak és külföldiek. 6 európai nagykövetség és a Bundestag Környezetvédelmi bizottsága is tanulmányozta már a Kishantoson folyó munkát. Ennek is köszönhető, hogy több nagykövetség is figyelemmel kíséri a Kishantossal történteket. 2001-ben Kishantoson tartotta kihelyezett ülését a Parlament Illés Zoltán által vezetett Környezetvédelmi Bizottsága is. A jelen kormányzati ciklusban a Vidékfejlesztési Minisztérium kötelékébe tartozó intézmények szakembereit is képezte Kishantos, sőt az EU elnökség legnagyobb mezőgazdasági témájú nemzetközi konferenciájának megszervezésében is együttműködött a Vidékfejlesztési Minisztériummal.
Bitay Márton. „Nagyon felháborodtak azon, amikor azt állítottuk, hogy egy átlagos magyar vásárló nem találkozhat a boltok polcain a kishantosi biotermékekkel, de végülis kiderült, hogy egy pékségnek szállítanak be egy alapanyagot.”
Nem ismeri a magyar mezőgazdaságot az, akinek ez a gondolat a fejéből kipattant. Köztudott, sőt unalomig ismételgetett tény, hogy az Antall kormány idején külföldieknek adták el a magyar élelmiszeripart, ami sokak szerint nemzetellenes bűncselekmény volt. Így a legtöbb magyar gazdaságnak a mai napig nincs feldolgozó kapacitása – ezért nincsenek a polcokon a termékei – mert ugye a disznót nem lehet behajtani a boltba, de a búzát sem lehet beömleszteni… Miért nem keresi Bitay Márton a 9000 hektáros Mezőfalvai Zrt , vagy akár a kishantosi nyertesek termékeit a polcokon? Talán a bálás ruha kereskedő, vagy az építési vállalkozás termékeit megtalálhatná – csak nem is azon a polcon…
Szél Bernadett ajándék biokosara Bitay Márton Örsnek
Bitay Márton: „Tiszteletben tartom, hogy ez a véleményük, de ez nem változtat azon a tényen, hogy lejárt a szerződésük, és most nem ők nyertek. A föld, amelyen gazdálkodnak nem az övék, hanem az államé, így jelenleg jogtalanul vannak birtokban.”
A lejárt szerződéssel kapcsolatban lásd 1. pontban írtak. 34.000 hektárt használnak többségében Kft-k és Zrt-k úgy, hogy már évekkel ezelőtt lejárt a szerződésük. ld Blikk lista.
A föld, amin Kishantos gazdálkodik köztulajdon – 10 millió magyar emberé. A legméltóbb használata az a közcélú, közhasznú hasznosítás, melyet Kishantos végez bemutató, oktató gazdaságként, önfenntartó módon. A föld a magyar államé, nem Bitay Mártoné, még csak nem is Fazekas Sándoré, vagy Orbán Viktoré. Ezért elfogadhatatlan, hogy úgy osztogatják a földeket a színlelt pályázati rendszerben – mintha sajátjukat osztogatnák. A közvagyon kezelésével megbízott emberek nem azt tehetik az állami földekkel amit akarnak, hanem azt, amire a törvény kötelezi őket. Ezt szegte meg az NFA Kishantos ügyében, mert az NFA törvény külön rendelkezik az olyan speciális rendeltetésű földek használatáról, amilyenek a kishantosi földek.
Bitay Márton: „A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet már korábban levelet küldött nekik, hogy a földön pályáztatás lesz, ne kezdjenek munkába ott. Ha egyébként a kishantosiaknak van valami követelésük, érvényesítsék azt bíróságon, ehhez minden joguk megvan. Attól a tény még tény marad, hogy a föld nem a tulajdonuk.”
Az NFA valóban levelet küldött Kishantosnak, melyben az NFA elnöke pontosan megírta, hogy mi az, ami jár, és az elszámolást az NFA november 4. után a kishantosiak által átadott feljegyzés hatására el is indította – az jelenleg is folyamatban van. Kishantos is csak azzal a feltétellel vehette át 1998-ban a földeket, hogy kifizeti a mezei leltárt az előző használónak. A polgári törvénykönyv is így rendelkezik. Bitay úr nyilatkozata nem a törvények alapján áll.
Bitay Márton: „Furcsa, hogy ők miért aggódnak ezért. Ha a német államnak lesz valamilyen követelése, igénye, nincs kétségem afelől, hogy ezt megpróbálja érvényesíteni. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy nem lesz ilyen igényük.”
A német kormány több százmillió forintot áldozott arra a két éves projektre, mellyel a magyarországi biogazdálkodás fejlesztését segítették – ebben a projektben történt a szakemberek felkészítése, a gazdaság terveinek elkészítése. Nyilvánvalóan egyetlen német márkát sem áldoztak volna erre a magyar érdekeket szolgáló projektre a német adófizetők pénzéből, ha tudják, hogy jön Bitay úr, és egy tollvonással megsemmisíti mindazt, ami az ő segítségükkel létrejött. Sajnálatos, hogy Bitay úr ennek felelősségét nem érzi át. A német nagykövetség figyelemmel kíséri Kishantos sorsát, melynek indulása és fejlődése hosszú éveken át a kormányközi vegyes bizottság napirendjén volt. Elismeréssel nyilatkoznak arról, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ az elmúlt 15 évben további támogatások nélkül sikeres, önfenntartó gazdaságot és erre épülő intézményt hozott létre és működtet. A nagykövetség mezőgazdasági attaséja személyesen tájékozódott Ács Sándornétól a kishantosi helyzetről. Értetlenül figyelik a Kishantossal történteket.
A 21 év alatt létrejött értékek egyetlen tollvonással, törvénytelen módon való tönkretétele és ezzel nemzetközi hírnevünk csorbítása ellentétes a magyar állam érdekeivel, a közérdekkel – és kimeríti a hűtlen kezelés fogalmát.
Orbán Viktor egy tapasztalatlan, a mezőgazdaság és a vidék ügyeiben járatlan fiatalemberre bízta a magyar állami földeket, aki ráadásul szemrebbenés nélkül vezeti félre a magyar közvéleményt…
Elvárjuk a médiától a hiteles és kiegyensúlyozott tájékoztatást, a kormány tagjaitól pedig, hogy körültekintő, felelős döntéseket hozzanak, melyek egybeesnek a Nemzeti Vidékstratégia címmel a Kormány honlapján elérhető programjukkal – és hogy igazat mondjanak. Ha nem így van, az annak a jele, hogy súlyos bajok vannak mindkét vonalon, súlyos bajban van az ország, melyet félrevezetnek, kifosztanak. Ez már messze nem csak a kishantosiak ügye.
Kishantos, 2014. január 15.
Ács Sándorné ügyvezető
Kishantosi Vidékfejlesztési Központ
Bevetés Kishantoson
A képre kattintva galéria nyílik.
2014. január 21-én a székesfehérvári jegyző nem az eljárásrendnek megfelelően fogja tárgyalni Kishantos birtokvédelmi ügyét
A Greenpeace jogi állásfoglalása
Mint az mára már közismert tény, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. az ország legjelentősebb, Európa szerte elismert biogazdaságát működteti 452 hektár területen. Azoknak, akik eddig nem ismerték részletesen a Kishantosi Nonprofit Kft. ellen elkövetett törvénysértések sorát, az alábbiakban egy rövid összefoglalót adunk erről.
Az állami tulajdonú területeken biogazdálkodó szervezet földjeire váratlanul – és minden erre vonatkozó kormányzati és törvényi irányelvvel szemben – hagyományos gazdálkodási célú pályázatot írt ki a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), és minősíthetetlenül törvénysértő eljárás keretében el akarja venni Kishantos földjeit. Miközben a szomszédos Mezőfalvi Zrt. 9000 hektár állami földön folytat hagyományos, vegyszeres, profitorientált gazdálkodást, az államnak éppen erre a 452 hektárnyi, biogazdálkodással művelt, a közösséget, oktatást szolgáló területre van szüksége ahhoz, hogy állítása szerint „kielégítse a környék kisgazdáinak követelését”. Ma már tudjuk, hogy valójában nem is ők kapnák ezeket a területeket.
A Kishantosi Nonprofit Kft. minden lehetséges törvényes úton megkezdte védekezését a botrányos állami intézkedéssel szemben. Ennek része az a birtokvédelmi eljárás, amely a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Jegyzője hatáskörébe került. A Kishantosi Nonprofit Kft. első lépésben – abból kiindulva, hogy a földek elvételét célzó eljárás törvénysértő – megtagadta az ingatlanok visszaadását, hiszen a haszonbérletről lefolytatott eljárás törvénysértő volt, ugyanakkor különféle fórumokon, többek között bíróságon is, megtámadta az eljárást és annak eredményét. Ezen eljárások jogerős befejezéséig a Kishantosi Nonprofit Kft. részéről a birtoklás fenntartása – a helyrehozhatatlan károk megelőzése érdekében – megfelel az adott helyzetben a „jó gazdától” elvárható magatartásnak. Az új, reménybeli haszonbérlők azonban – csillapíthatatlan föld- (és az ehhez tartozó föld alapú támogatás iránti) éhségüktől hajtva – annak ellenére birtokba akarták venni a területeket, hogy azokat a Kishantosi Nonprofit Kft. nem adta vissza az NFA-nak.
A birtokháborítás veszélyére tekintettel a Kishantosi Nonprofit Kft., mint az ingatlanok tényleges birtokosa, birtokvédelmet kért.
A potenciális birtoksértők ugyancsak birtokvédelmet kértek, de csak jóval a kishantosi kérelem után. Arra hivatkoztak, hogy azért nem léphetnek birtokba, mert a Kishantosi Nonprofit Kft. ezt birtoksértő módon akadályozza. Kétségtelen és minden szereplő számára ismert és nyilvánvaló tény (de facto), hogy az ingatlanokat a Kishantosi Nonprofit Kft. tartja birtokban.
Ugyanakkor kétségtelen és minden vitán felülálló szabály (de jure), hogy a Kishantosi Nonprofit Kft. birtoklása mellett, minden más szereplőnek csak birtokláshoz való jog iránti igénye lehet (beleértve a tulajdonost képviselő NFA-t is). Az erre irányuló eljárás pedig nem a jegyző, hanem a bíróság hatáskörébe tartozik. A tényleges birtoklás alapján csak a Kishantosi Nonprofit Kft. jogosult birtokvédelemre a jegyző előtti eljárásában. Mindezek alapján tehát a jegyző mozgástere igen szűk, ha betartja a szabályokat.
A Kishantosi Nonprofit Kft. – látva a potenciális birtoksértők kérelmeit – kérte az azonos tényállású ügyek egyesítését, hiszen ezek nem egymástól független kérelmek, hanem ugyanannak a tény- és joghelyzetnek az eleje és a fonákja. Kérte továbbá, hogy – miután ő nyújtotta be elsőnek a birtokvédelem iránti kérelmét – az ő kérelme legyen elsőként elbírálva. A jegyző mindezek ellenére nem egyesítette az ügyeket, és elsőként a három birtoksértő kérelmét fogja elbírálni, nem pedig az egyedül tényleges birtokhelyzetben lévő Kishantosi Nonprofit Kft.-ét. Érthetetlen a jegyző ezen eljárási szabálysértése, és hogy miért borította fel az iktatásból következő sorrendhez való jogot. Feltételezve a jegyző törvényes eljárását, a fentiek ellenére várjuk a birtoksértő kérelmezők kérelmének bírósági útra irányítását, és számítunk arra, hogy eltiltja a potenciális birtoksértőket a birtokháborítás szándékától.
Azért élünk jogállamban, hogy a jogait mindenki olyan fórum előtt érvényesítse, amelyik erre hivatott: a birtokvédelmet kérő tényleges birtokos, azaz a Kishantosi Nonprofit Kft. a jegyző eljárásában kapjon birtokvédelmet, a birtokláshoz való jogát hangoztató fél pedig bíróság előtt kérje keresetének elfogadását.
A Greenpeace ott lesz 2013. január 21-én 8:30-kor Székesfehérvárott (a Polgármesteri Hivatal Szabálysértési és Igazgatási Irodájában: Városház tér 2., I. em. 12.), és reméli, hogy a jegyző nem fogja folytatni a törvénytelenségek sorát.
Budapest, 2014. január 17.
Greenpeace Magyarország
További információ:
Rodics Katalin
regionális kampányfelelős
katalin.rodics@greenpeace.hu
+36 20 479 1916
