Uszadékfát és bontott üveget kaptak a KlímaSztárok

2015. június 2. 17:09

Uszadékfát és bontott üveget kaptak a KlímaSztárok

"Helyi válaszok a klímaváltozásra" mottóval hirdette meg Magyarországon immár harmadik alkalommal KlímaSztár felhívását az Éghajlatvédelmi Szövetség, melyen a mintaértékű, legjobb megvalósított települési tevékenységeket díjazta. Ma délután Alsómocsolád, Budapest XII. kerület Hegyvidék, Rákosliget és Répceszemere települések képviselői vették át a KlímaSztár 2015 díjakat.

„A mi világunk, a mi méltóságunk, a mi jövőnk” – ez a központi gondolata a „2015 a Fejlesztés Európai Évének”, és ezt választották a felhívásának alapjául is. A díjakat a Klímabarát Települések Szövetségével és a Nemzeti Alkalmazkodási Központtal közösen az Európai Fenntarthatósági Hét alkalmából szervezett budapesti rendezvényen adták át ma.

A szakminisztérium Zöld Forrásának támogatása idén harmadik alkalommal tette lehetővé a felhívás meghirdetését. Az évek folyamán nem változott az alapcél, mely egybeesik az Éghajlatvédelmi Szövetség egyik alapvetésével, melyben arra igyekszik rámutatni, hogy a helyi folyamatoknak, fejlesztéseknek fontos és megkerülhetetlen szerepe van az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A díjazott négy település - Alsómocsolád, Budapest Hegyvidék kerülete, Rákosliget és Répceszemere egyaránt olyan követhető mintát állít más települések elé, mely valódi helyi megoldások a változás folyamatában, legyen szó az alkalmazkodásról és/vagy a szén-dioxid kibocsátásának a csökkentésről. 2015 év végén Párizsban a nemzetközi klímatárgyalásokon talán tényleg sikerül megállapodni a hatékony lépésekről, és öröm, hogy úgy tűnik Magyarországnak is fontos a téma, melyet bizonyít Áder János köztársasági elnök szerepvállalása a kérdésben. Az Éghajlatvédelmi Szövetség örül, hogy a programhoz kapcsolódóan sikerült elmélyíteni együttműködését a hasonló célokért küzdő Klímabarát Települések Szövetségével, amely képviselője nem csak a bírálati munkában vett részt, de a díjak átadására is egy közösen rendezett szakmai konferencián kerülhetett sor - közölte Lajtmann Csaba az Éghajlatvédelmi Szövetség elnöke.

Képgaléria az eseményről >>>

A pályamunkákat 3 fős zsűri bírálta el, a munkában közreműködött Bíró Péter a Klímabarát Települések Szövetségének alelnöke, Laki György a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség alelnöke és Munkácsy Béla az ELTE, „Erre van előre” kutatócsoportjának vezetője. A zsűri nevében az értékelést Laki György mutatta be:
- Idén is több szempontot vettünk figyelembe a pályaművek értékelésénél és a döntésünket egyetértésben hoztuk meg. A díjazott négy település kiemelkedett a mezőnyből, közülük is a legjobb – és ebben mindhárman egyetértettünk – a lakosságszámát tekintve legkisebb Alsómocsolád pályázata, ahol a bemutatottak alapján környezeti szempontból olyan tevékenységek valósultak meg, melyeket a nagyobb települések is megirigyelhetik.

Mind a négy településre, azaz Alsómocsoládra, Budapest XII. kerületére, Rákosligetre és Répceszemerére is igaz, hogy sokszínű, komplex tevékenységeket valósított meg az elmúlt években: legyen szó megújuló energiák alkalmazásáról, energiahatékonysági fejlesztésekről, vagy a helyi gazdaságot, gazdálkodást elősegítő lépésekről. Szintén mindegyikükre igaz, és ez idén az egyik legfontosabb értékelési szempont volt, hogy a fejlesztések mögött látszott a közösség, látszott az, hogy a települések életében és a fejlesztésekben fontos szerepet kapott a helyi lakosság, a civil társadalom.

A KlímaSztár 2015 díjaival kapcsolatban Sándor József Péter – „Alkotász” örömmel mondta el, hogy szeret az Éghajlatvédelmi Szövetséggel együtt dolgozni, hiszen a fenntarthatóság szellemisége tőle sem áll messze, és ezt az eszmét immár harmadszor sikerül megjeleníteni a felhívás díjaiban is, hiszen a díjak üvegrésze bontott lakótelepi ablakokból, míg a talpazata uszadék fákból készült.

Zárásként Lajtmann Csaba elmondta, hasonlóan a korábbi felhívások díjazottaihoz a négy települést 2016-ban nevezik az Climate Star európai felhívására, és bíznak benne, hogy Veszprémhez, Mórahalomhoz, Óbudához és Derekegyházhoz hasonlóan legalább két település sikeresen szerepel majd az európai megmérettetésen is.

Klímabarát települések a gyakorlatban - konferencia

„Magyarország széndioxid-kibocsátása európai és világviszonylatban elenyésző, azonban itt, a Kárpát-medencében is foglalkoznunk kell a fenntarthatóság kérdésével, melyet nemzeti szinten egységben kell kezelni” – jelentette ki Kovács Lajos, a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke a „Klímabarát települések a gyakorlatban” címmel megrendezett konferencia nyitóelőadásában. Az elnök hangsúlyozta: az elkövetkező évek feladata, hogy a helyi klímastratégiákat egységesítsék és összhangba hozzák a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával, hiszen egységes fellépésre van szükség a klímavédelemben. Kovács Lajos elmondta, hogy a mostani konferencia fókuszában a közlekedés áll, amely nagymértékben felel az üvegházhatású gázok kibocsátásáért.

Zsembera Gábor, a Climate-KIC Central Hungary képviselője arra hívta fel a figyelmet előadásában, hogy a gőzgépek elterjedéséhez hasonlítható az a paradigmaváltás, amely korunkban a klímaváltozás elleni küzdelem miatt szükségessé vált, ezért olyan innovációkat kell elősegíteni, amelyek az éghajlatváltozás megfékezését, illetve az alkalmazkodást segítik, továbbá piacképesek, azaz mindenféle támogatás nélkül megállnak a saját lábukon

„Az elektromobilitásra futurisztikus dologként gondolunk, azonban ez már része az életünknek” – fogalmazott Ungár János, a Magyar Elektromobilitás Szövetség alelnöke, aki szólt arról is, hogy az elektromos járműgyártás területén az energiatárolás kapcsán is jelentős fejlődési potenciál rejlik. Az alelnök kitért rá, hogy a hazai jogszabályi környezet jelenleg nem segíti elő az elektromos töltőhálózat bővülését, pedig ez alapvetően befolyásolja az elektromos járművek terjedését

Harmat Bálint, a HQ Tender Tanácsadó Kft. ügyvezetője a klímavédelem és az alkalmazkodás céljaira igénybe vehető európai uniós támogatási lehetőségeket ismertette a konferencián, valamint beszélt a projektek előkészítésének, megvalósításának és fenntartásának alapvető technikáiról. Ezek kapcsán a leggyakoribb problémaként a közvetlen kapcsolattartó hiányát, vagy nem megfelelő kompetenciáját említette, illetve azt, hogy a nyertes települések gyakran hibás számlákat, teljesítési igazolásokat fogadnak be, amelyek később sok gondot okozhatnak az elszámolás során.

A Green Plus Srl nemzetközi vezérigazgatója, Bíró Péter a tömegközlekedésben elérhető emissziócsökkentés lehetőségeit mutatta be. Mint mondta, megfelelő égéskatalizátorok alkalmazásával radikálisan csökkenthető a járművek füstkibocsátása, emellett pedig a fogyasztás is visszafogható: ez a módszer egyetlen busz esetében akár egymillió forint megtakarítást hozhat az üzemeltetők számára éves szinten.

Bár a zéró emissziós hidrogén üzemanyag-cellás járművek alkalmazása – amelyek esetében csak vízgőz távozik a kipufogón – ma még egyáltalán nem tekinthető általánosnak, Mayer Zoltán, a Magyar Hidrogén és Tüzelőőanyag-cella Egyesület titkára arra mutatott rá előadásában, hogy már kereskedelmi forgalomban is megjelent az első hidrogéncellás autó: ez a tavaly decemberben bemutatott Toyota-modell, a Mirai, amit a hírek szerint több gyártó is rövidesen követni fog újabb modellekkel. A hidrogéncellás technológia rendkívüli gyorsasággal fejlődött az elmúlt években, hiszen például a Toyotánál a 2008-ban bemutatott kísérleti modellhez képest a teljesítményt megkétszerezték, a cella tömegét, helyfoglalását pedig megfelezték. Hidrogén üzemanyag-cellás buszok Európa több városában is üzemelnek kísérleti jelleggel – elterjedésüket nagyban segítheti, hogy tavaly decemberben öt európai buszgyártó írt alá együttműködési szerződés ilyen buszok fejlesztésére.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés