Három új denevérfaj a Pilisi Parkerdőben

2016. június 5. 20:03

Három új denevérfaj a Pilisi Parkerdőben

Az örökerdő gazdálkodás során a Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei különös gondot fordítanak az erdő biológiai sokféleségének megőrzésére, melynek egyik eleme, hogy hátrahagynak holtfákat. Ezek, az avatatlan szem számára halottnak, „feleslegesnek” tűnő fák egyebek mellett otthont és búvóhelyet nyújthatnak számos állat- és növényfajnak, így az újonnan megjelent nimfadenevérnek, tavi denevérnek és a fehértorkú denevérnek is.

A Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt erdőterületeken a túrázók olykor találkozhatnak kidőlt, úgynevezett lábon száradt fákkal és törzscsonkokkal, vagy természetes bolygatás (pl. villámcsapás, viharkárok) során károsodott egyedekkel. A kirándulókban ilyenkor felmerülhet a kérdés: az erdészek miért hagyják az erdő területén ezeket a korhadt, élettelen, álló vagy fekvő fatörzseket? Az erdei ökoszisztéma körforgásában, a Pilisi Parkerdő Zrt. nevével szorosan összekapcsolódó örökerdő gazdálkodásban azonban a holtfa is kulcsfontosságú szerepet tölt be. Ennek egyik oka az, hogy odúlakó madarak és emlősök, valamint gombák, kétéltűek, xilofág (elpusztult fákban, cserjékben vagy a még élő egyedek elpusztult részeiben élő) rovarok, és például denevérek találhatnak otthont a visszahagyott fák odvaiban, üregeiben. A holtfák eltávolítása nagyban károsítaná az erdők biodiverzitását, az erdei ökoszisztéma sokszínűségét, hisz ezek a fajok mindegyike hasznos feladatot lát el az erdő „működésében”. Az örökerdőkben ugyancsak a holt faanyag képes például az aszályos időszakokban „szivacsként” működve víztartalékot biztosítani a növényzetnek.
 

„Az erdőgazdálkodási tevékenységünk során nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a lábon száradt, vagy álló holtfát a lehető legtöbb esetben visszahagyjuk az erdő területén. Csak akkor teszünk kivételt, ha a holtfa turista- vagy kerékpárutakat, letelepedőket vagy műszaki létesítményeket veszélyeztet. Nagy öröm, hogy ennek a szakmai megközelítésnek köszönhetően nem csak a már meglévő, hanem egyes újonnan érkező állatfajok is otthonra találhatnak a Pilisi Parkerdőben. Tevékenységünk eredményességét bizonyítja, hogy az elmúlt évek során három új, eddig a területen ismeretlen denevérfaj is megjelent a pilisi és a visegrádi erdőkben, nevesül a nimfadenevér, a tavi denevér és a fehértorkú denevér” – mondta Némedy Zoltán, a Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészetének erdőgondnoka. Rajtuk kívül még három különböző denevérfajra vannak a szakembereknek beadott és elfogadott kutatási terveik: a hegyesorrú, a közönséges, illetve a vízi denevérre. Őket a madarakhoz hasonlóan, gyűrűvel látják el a kutatók, hogy hasznos adatokat tudjanak gyűjteni róluk.

„A gyakori tévhitekkel ellentétben, az Európában őshonos huszonhat denevérfaj mindegyike rovarevő, vagyis az emberekre nézve teljesen ártalmatlan.

A denevér az egyetlen olyan emlősfaj, ami a szárnyfelületét megnövelő, kézközépcsontok közé kifeszülő bőrvitorlái segítségével aktív repülésre képes. A kártevő rovarok elfogyasztásával ráadásul rendkívül sok hasznot hajt az embernek, a biodiverzitás és az erdei ökoszisztéma szerves része. Gyakorlatilag azt a tevékenységet végzi éjszaka, amit a madarak napközben” – emelte ki Kovács Dávid, a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztályának természetvédelmi referense.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés