Még soha nem rendezett olyan kis ország olimpiát, mint mi, így nincs igazán összehasonlítási alap, hogy milyen gazdasági hatása lehetne a 2024-es játékoknak. A legjobb példa talán Görögország lehetne a mérete alapján, a baj csak az, hogy éppen Athén a negatív példa arra, hogyan nem szabad olimpiát rendezni. A projekt nem feltétlenül reménytelen, de nagyon sok függ attól, hogyan működik majd a gyakorlatban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által elképzelt új modell.
Olyannal próbálkozunk, amivel előttünk senki
A régióban még sosem volt olimpia (bár korábban a lengyelek és a csehek is kacérkodtak a pályázattal), aminek részben az az oka, hogy eddig a nagyok kiváltsága volt a rendezés. Ezt törné meg most Budapest azzal, hogy megpályázta a 2024-es rendezési jogot, már csak Los Angelest, Rómát és Párizst kellene legyőzni, bár ahogy a legutóbbi cikkünkben fejtegettük, mindegyik pályázónak vannak gyenge pontjai.
Ahhoz, hogy szemléltessük, mennyire a nagyok játéka volt eddig az olimpia, elég csak megnézni az 1992 óta rendező városok főbb adatait:
Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, mekkora országok látnak fantáziát az olimpia megrendezésében, illetve milyen méretnél gondolják úgy, hogy készek és képesek lebonyolítani az eseményt. A táblázatból jól látszik, hogy az utolsó hét és a 2020-as nyári olimpia helyszínei kivétel nélkül nagyobbak Magyarországnál és Budapestnél minden tekintetben. A legfontosabb a táblázatban az utolsó oszlop, az adott gazdaság mérete az olimpia évében, ez a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyik mutatója, mely azt mutatja meg, hogy az adott ország a teljes globális GDP hány százalékát adja. Természetesen minden adatnál igyekeztünk az olimpia évét (vagy az ahhoz legközelebbi értéket) figyelembe venni.
Az adatok szerint az elmúlt közel 25 évben két globális nagyhatalom (USA és Kína) rendezett olimpiát, rajtuk kívül Japán, Brazília, Nagy-Britannia, Spanyolország és Ausztrália a közepes kategóriába sorolható. Az egyetlen kivétel Görögország, mely kifejezetten kis méretű gazdaságként rendezett olimpiát. A lakosság legalábbis nagyon hasonló, de még a görög gazdaság is kétszer akkora részt tett ki a világgazdaságból 2004-ben, mint amekkorát a magyar fog a várakozások szerint 2024-ben. A görög rendezés alapját sem a gazdasági megfontolások, hanem az olimpia eredete adta, és figyelemre méltó, hogy a következő legkisebb ország, Ausztrália csaknem háromszor akkora globális súllyal rendelkezett a rendezés évében, mint a görögök. Ennek fényében Magyarország gazdasági mérete alapján még inkább kakukktojásnak tűnik a rendezői névsorban.
Folytatás: Épp a görög sorsot kellene elkerülnünk
Kapcsolódó anyagok:
Olimpia = korrupció és veszteség
Csődközelbe került Rio az olimpia miatt
Lehet-e fenntartható egy olimpiai létesítmény? Az idő majd eldönti
