Hét hónap alatt befejeződött a múzeum bontása, mely a Liget Budapest projekt keretében 2018-ra újjászületik. Kérdés, hogy van-e értelme itt újraépíteni. Londoni mese a Közlekedési Múzeumról.
A Közlekedési Múzeum régi épületét a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. megbízásából 2016 júniusában kezdte bontani a budapesti Bont-Tör Építőipari Zrt. Novemberre lezajlott az azbesztmentesítés, februárra pedig teljesen befejeződött a bontás, melynek költsége nettó 198,3 millió forint volt. Mostantól az építkezéssel folytatódhat a munka.
A Liget Budapest projekt keretében alapjaiban születik újjá a múzeum: új épülete az eddiginél kisebb helyet foglal majd el, a bővítés a föld alatt történik, az eddigi 20 méter széles aszfaltozott parkoló helyén pedig zöldfelületet hoznak létre- írta az MTI.
Így néz most ki a Közlekedési Múzeum.
Merre tovább? Bardóczi Sándor tájépítész szerint innen kétfelé visz az út:
1. A terület teljes visszaintegrálása a történeti parkba valódi zöldfelületként és egy valóban jó, a mai igényeknek megfelelő helyszín és épületterv megtalálása a Közlekedési (és Műszaki!) Múzeum számára. A Városligeten kívül. Kvázi tehermentesítve a közparkot, amely azért pusztult le, mert túl sok rajta a teher és túl kevés a fenntartására szánt összeg. Úgy, ahogy ezt a korábbi épület ideiglenes engedélye és az azóta megsokasodó gyűjtemény igényei feltételezik. Ez lenne a jó irány.
2. Egy hidrogeológiai szempontból kritikus (-3 szint), jelentős többlet forgalmat vonzó, az új épület kontúrján túlterjeszkedő, a felszínen sekély gyepszinttel elintézett alápincézés (amivel jelenlegi többszintes zöldfelületet veszítünk) és egy 6 méterrel a park felé húzott XIX. századi épületrekonstrukció, amely anyagában és használatában sem korhű populista historizmust eredményez, viszont cserébe mérhetetlenül nagy hulladék tereivel alkalmatlan a múzeummal szemben támasztott korszerű igények kielégítésére és nagyon sokba kerül.
Naná, hogy "hivatalosan" a második felé mozdulunk. A közvélemény ellenében. Szégyen, ha ez megtörténik. A közlekedési múzeumnak nem a Ligetben a helye.
Jogsértő a Közlekedési Múzeum építése környezeti hatástanulmány nélkül
A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya kimondta, hogy jogsértő az elsőfokú hatóság döntése, amely szerint nem szükséges környezeti hatástanulmányt végezni a Városligetben a Közlekedési Múzeum átépítésének megkezdése előtt.
Ennek előzménye, hogy a Városliget Zrt. minden egyes új épület építése előtt önként vállaltan részletes dokumentációt készített annak hatásáról, mellyel igazolni kívánták, hogy azok nem jelentenek olyan súlyú környezeti beavatkozásokat, melyek hatástanulmányt tennének szükségessé.
Londoni mese a Közlekedési Múzeumról.
A gyűjtemény a XX. század elején kezdett el fejlődni, de az első igazi múzeumot a Clapham High Street-en, egy használaton kívüli villamos kocsiszínben rendezték be 1963-ban. 10 évig volt itt, majd 1973 és 77 között egy történeti parkba került Brentfordba. Onnan azonban 77-ben – pontosan a történeti park (a fél városligetnyi Syon park) történeti rehabilitációja miatt kellett elköltöznie.
A Syon park 1431 óta létezik, mint monostorkert indult és korának legnagyobb tájképi kerttervezője, Capability Brown alakította át 1754-ben hercegi tulajdonosa számára. A köz számára 1837 után lett látogatható. Nem csak történeti kert státusza, hanem természetvédelmi területi státusza is van. A Városligetnek egyik sincs. A történeti kert státuszt "érthetetlen" módon még 2012-ben megakadályozták az akkor még létező KÖH-ben, pedig addigra elkészült egy felterjesztés és egy előzetes történeti dokumentáció. Ma már tudjuk, miért. Pedig 2013-ban ezzel a lépéssel akarták megünnepelni az örökségvédők (és a város) azt, hogy a Szépítő Bizottság Heinrich Nebbien pályázati tervére bólintott rá 200 éve. A terv nem tartalmazott múzeumot. Viszont hatalmas lépés volt a város "világvárossá" válásának folyamatában, s az első értékelhető eredmény a József Nádor által gründolt bizottmány életében.
Az egyre dagadó londoni közlekedési gyűjteményt szükségmegoldásként helyezték a Syon park – azelőtt hadikórházként működő – épületeibe 4 évre. A High Street-i remizből ugyanis piac lett. 1977-ben az elköltöztetés a parkból meg is történt. A közlekedési múzeum jelenleg a Covent Garden metróállomás mellett, egy régi viktoriánus virágpiac területén helyezkedik el. A fém és üvegszerkezetű csarnokot 1971-ben hagyta el a virágpiac, a múzeum pedig 1980-ban nyitotta meg itt újra a kapuit.
A múzeumhoz 1999-ben egy külön látogatható depót is fejlesztettek Actonban (Nyugat Londonban).
London tehát így fejleszt Közlekedési Múzeumot. Okosan. Régi csarnokok újraértelmezésével. Remizből, virágpiacból, raktárcsarnokból. A parkból meg még jobb park lesz. Dehát London egy szegény város. Budapest meg kőgazdag- írta Bardóczi Sándor.
