Az olajlobbista Trump hajthatatlan – megépülhet a gigavezeték

A hadsereg mérnöki hadteste – a védelmi minisztérum felügyelete alá tartozó, katonai és gyakran civil építési projekteket is lebonyolító részlege – tegnap este adta meg az engedélyt ahhoz, hogy a Dakota olajvezetéket átvihessék a Missouri folyó alatt, és az Álló Szikla nevű sziú indián rezervátumon keresztül építhessék meg. Ez volt az utolsó engedély, amelyre szükség volt az olajvezeték építéséhez.

Január 24-én, négy nappal beiktatása után Donald Trump elnök kampányígéretéhez híven rendeletben sürgette az olajvezeték építésének felgyorsítását – egy másik, a Kanadából érkező Keystone XL nevű olajvezeték megépítésével együtt.  Környezetvédő szervezetek – köztük a Greenpeace, a Sierra Klub és a Biológiai Sokféleség Központja – bíráló nyilatkozatot adtak ki, és az Álló Szikla sziú törzs is újfent aggodalmát fejezte ki, hogy az olajvezeték elszennyezheti a térség ivóvízbázisát. A vezetéket építő dallasi cég, az Energy Transfer Partners azonban biztonságosnak minősítette a létesítményt.     

Az összesen 3,8 milliárd dolláros (mintegy 1100 milliárd forint) költségvetéssel, magánberuházásban megvalósítandó vezeték Észak-Dakotából, Dél-Dakotán és Iowán keresztül, Illinois államba szállítja majd a tervek szerint napi félmillió hordó nyersolajat a palaolajban gazdag észak-dakotai olajmezőkről. Az építkezéshez a dallasi cég 2014-ben kért engedélyt a szövetségi kormánytól. A terv azonban a környezetvédők és az ott élő őslakos indiánok tiltakozását váltotta ki. A sziúk egyebek mellett attól tartanak, hogy az feldúlhatja ősi temetkezési helyeiket és megsemmisítheti kulturális örökségük emlékeit.
 

Tavaly március óta folyamatosak a tüntetések, véres összecsapásokra is sor került, s bár a kemény hideg miatt pillanatnyilag kevesebben vannak a tüntetők, így is több százan hallatják hangjukat az építkezés ellen. A múlt héten a hatóságok 74 aktivistát tartóztattak le, mert a sziú indiánok földjéről áttelepedtek az olajcég tulajdonában lévő területre.

A sziúk egy 1851-ben és egy 1888-ban a szövetségi kormánnyal kötött megállapodásra hivatkozva ragaszkodnak ahhoz, hogy az egész terület az ő tulajdonukban van. A két egyezményben rögzítették azt is, hogy a mindenkori szövetségi kormányzatnak döntéseinél kötelezően figyelembe kell vennie az őslakosok érdekeit. "Szuverén nemzet vagyunk és küzdeni fogunk azért, hogy megvédjük ivóvizünket és szent helyeinket a mohó magánérdekektől" – fogalmazott tegnap kiadott közleményében Dave Archambault, a törzs főnöke.

Az Obama-adminisztráció tavaly ősszel, éppen a törzsi aggodalmakra hivatkozva, késleltette az építkezést, és Obama elnök – pár nappal megbízatása lejárta előtt – újabb környezetvédelmi vizsgálatot rendelt el. Egy pár hónappal korábban elvégzett környezetvédelmi vizsgálat azonban azt állapította meg, hogy az olajvezetéknek nem lesz számottevő hatása a környezetre. (MTI)

Seattle város tanácsa 9 egyhangú szavazattal úgy döntött, felmondja szerződését az USA egyik legnagyobb bankjával, a Wells Fargoval, mert az (16 másik bankkal karöltve) a nagy vihart kavaró Dacota Access olajvezeték építését hitelezi!

Seattle – az USA északnyugati régiójának legnagyobb települése – az első olyan város, mely kivonja pénzét – 3 billió $ – a befektetést pénzelő bakok egyikéből. Ez a nagyszerű példa remélhetőleg követőkre talál! Ősszel nemzetközi kampány indult, mely a magányszemélyeket célozza meg: arra kérik az embereket, vegyék ki pénzüket a Dakota Access olajvezeték építését támogató bankokból (köztük például ott a Citibank is).