A megmentett földikutyától a meglőtt medvéig

2017. március 16. 21:56

A megmentett földikutyától a meglőtt medvéig

Visszalépés történt a környezetvédelem területén az elmúlt években, mondta a Magyar Nemzetnek az új zöldombudsman. Bándi Gyula szerint azért így is megpróbálja majd rábírni a kormányt néhány fontos lépésre.

– Azt mondta, elődei, Fülöp Sándor és Szabó Marcell nyomdokain akar haladni. Fülöp Sándor 2012-ben éppen azért mondott le, mert tarthatatlannak ítélte a környezetvédelem helyzetét.
– 
Nem ebben a tekintetben akarok a nyomdokaiba lépni.

– Világos, de azóta még rosszabb lett a helyzet. Nem csak önálló zöldombudsman nincs már, de önálló környezetvédelmi hatóságok sincsenek. Egyszerűen betették őket a járási kormányhivatalok alá.
– Ez valóban nem pozitív folyamat, de úgy gondolom, ha azt mondom, nem csinálom, akkor még azt a keveset sem érhetem el, amit ki lehet hozni a helyzetből. A lehetőség nem veszett el, csak átalakult. Elődeim jó munkát végeztek, nagyszerű csapatot állítottak össze. Az önálló ombudsman intézményével óriásit alkotott Magyarország, és erre valóban büszkék lehettünk volna. Engem a kinevezésem óta eltelt rövid idő arról győzött meg, hogy a jelenlegi alkotmányos keretek között is meg lehet találni a hatékony módszereket. Nyilván jobb lenne az önálló intézmény, de nem csak ezen múlik a siker. Én most úgy érzem, van fogadókészség a kormány részéről az elképzeléseimre.

– A járási hivatalokba tagolt környezetvédelmi hatóságok is jól működnek ön szerint?
– Két évig az Országos Környezetvédelmi Tanács elnöke voltam. Ott megkeresett minket az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke, Sulyok Tamás, hogy ez a döntés felveti-e annak lehetőségét, hogy a környezetvédelmi szabályozás visszalép a már elért védelmi szinttől – az alaptörvény ugyanis kiköti, hogy a környezetvédelem nem fejlődhet vissza. Most sem mondhatok mást a kérdésre: igen, ez visszalépés. A közigazgatás átalakításában van ráció, nyilván van benne számos hatékonysági elem, de igenis fennáll az a veszély, hogy eközben háttérbe szorulnak a környezetvédelmi érdekek. Sokkal jobban lehet védeni a környezetvédelmi érdekeket, ha megmaradnak az önálló hivatalok. A jelenlegi helyzetben óhatatlanul is más, elsősorban gazdasági érdekek kerülhetnek előtérbe. Hogy ténylegesen milyen hatással bír a január 1-től érvényes átszervezés, az még nem látszik.

– Ez a másik probléma, hogy szinte minden évben van egy átszervezés.
– Ez is probléma, valóban. 2016-ban és most is volt egy nagy változás. Senki nem érzi magát így biztonságban az intézményrendszerben.

– Főleg, ha megnézzük a kormányhivatalok alá rendelt környezetvédelmi hatóságok gyakorlatát. Szinte sosem „akadékoskodnak” holmi környezetvédelmi hatástanulmányok előírásával. Egy sor beruházás így zajlik.
– Ez részben igaz, de ez nem csak a hatósági rendszer kérdése. Hiszen létezik a kiemelt kormányzati beruházások intézménye, és ez is lehetővé teszi, hogy gyorsítsák és egyszerűsítsék a környezetvédelmi vizsgálatokat. Most olyan sok változás történt, hogy szerintem maga a hatóság sem tudja mindig, hogy mi is a helye és a dolga.

– Az, hogy a hungarikumokért felelős államtitkár foglalkozik a környezetvédelemmel is, szerintem önmagában jelzi, milyen fontos ennek a kormánynak a terület.
– Nekem azzal semmi bajom nincs, hogy a hungarikumokért felelős államtitkárhoz tartozik a környezetvédelem, hiszen a hungarikumok is nagyon fontosak. Amit jövő nemzedékekért felelős ombudsmanként megjelenítünk, az sem csak szigorúan környezetvédelem, hanem a tágabb értelemben vett fenntartható fejlődés. Ebbe akár a hungarikumok ügye is beletartozhat. Nem az a probléma, hogy milyen államtitkárságon van a terület. Hanem a tendencia: önálló minisztérium, önálló ombudsman, majd önálló államtitkárság, végül egy megosztott államtitkárság. Ez rossz üzenetet közvetít. V. Németh Zsolt államtitkár úrral egyébként nagyon jól tudtam együtt dolgozni már a Környezetvédelmi Tanács elnökeként is. Ilyen szempontból nincs probléma. Abból a szempontból persze igen, hogy ez a helyzet egyfajta minősítést is hordoz a környezetvédelemre nézve.

– Gondolom, nem vigasztalja, hogy a hungarikummá nyilvánított állatok tenyésztésének támogatására fordított pénzek összege is jelentősen csökkent. Ezzel kapcsolatban például tervez tenni valamit?
– Mivel ennek nincs alapjogi vonatkozása, én nem sokat tehetek.

– A nemzeti parkok éppen most fogalmaztak meg egy segélykiáltást, mert 40-50 százalékkal csökkentek a bevételeik.
– A nemzeti parkokat érintő korábbi átalakításokat már az elődöm is vizsgálta, és én is értesültem a valóban jelentős forráscsökkentés jelenlegi veszélyéről a sajtóból. Van egy szint, ami alá nem csökkenhet a nemzeti parki költségvetés, hiszen akkor teljesen ellehetetlenülhet a működésük. Itt még nem tartunk ugyan, de a jelenlegi források érdemben nem csökkenhetnek tovább. Egyelőre várjuk a kormányzati döntést ezzel kapcsolatban. Reméljük, a kormány megfelelő kompenzációt fog nyújtani a kiesett bevételek pótlására.

– Fertődön bogyós-gyümölcs génbank működik, Újfehértón pedig hazai almafajtáké, mindkettő igen nehéz anyagi körülmények között.
– Igen, ez ugyanaz a kérdés. Meg kell nézni, mennyire sérülnek alapjogok.

– Az viszont egyértelműen alapjogokat sért, ha a rossz levegő miatt évente 13 ezer ember meghal. A levegőminőség védelmét ön is kiemelt feladatnak nevezte. Mit tervez ezen a téren?
– Ez valóban alapjogi probléma több szempontból is. Említhető a lakossági fűtés. A lignit mint fűtőanyag az egyik fő kiváltója a porszennyezésnek, és mi már javasoltuk is, hogy tiltsák be a lakossági értékesítését. Itt jön elő a hosszú távú gondolkodás kérdése: a lignit olcsó, kiváltani tűzifával vagy fűtéskorszerűsítéssel lehetne, ami rövid távon többe kerül. De ha emberek halnak meg a légszennyezés következtében, máris megfordul a kérdés: magyar állampolgárokat veszítünk el, ami helyrehozhatatlan tragédia, a betegek ellátása és a többi költség pedig jóval meghaladja azt, amit most rá kellene fordítani a változásra. Bízom benne, hogy ha ilyen ajánlást teszek, akkor arra nyitott lesz a kormányzat.

– A Levegő Munkacsoportnak volt egy alapjogokat is érintő javaslata arról, hogy a rendőrség akár magánházakban is ellenőrizhesse, ki, mivel fűt. Erről mit gondol?
– Az ellenőrzés mindig a környezetvédelem egyik neuralgikus pontja volt. A tulajdonhoz és a környezethez való alapjog ütközésének lehetünk itt tanúi, de mit mond az Alkotmánybíróság: a tulajdont lehet a környezet érdekében korlátozni, fordítva viszont ez nem működik.

A teljes beszélgetés itt olvasható >>>




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés