Ma az adójogszabályokon keresztül jelentős támogatást kap mindenki, aki személygépkocsiját cégautóként üzemelteti. Egy nulla kilométeres, bruttó 5 millió forint vételárú személygépkocsi példáján keresztül mutatja be a Levegő Munkacsoport, hogyan is támogatjuk adóforintjainkból az autóhasználatot.
Ha magánszemélyként személygépkocsit vásárlunk, azt csak adózott, nettó jövedelmünkből tehetjük meg. Ebben az esetben az ötmillió forintos vételár kifizetéséhez összesen 7.518.800 forint bruttó jövedelemre van szükségünk, melyet további 22% (1.654.136 forint) szociális hozzájárulási adó is terhel. Így az ötmillió forintos vételár kifizetését lehetővé tevő nettó jövedelem összes adóterhe már 4.285.716 forint, melyet a munkáltatónknak kell befizetnie a költségvetésbe.
Ha ugyanezt az autót céges járműként vásároljuk meg, akkor cégautóadó-fizetési kötelezettségünk keletkezik. Ennek összege egy átlagos 77 kW-os autóra évi 105.600 forint, melyből levonható az önkormányzat által kivetett gépjárműadó (22.000 forint/év). Ezzel szemben a gépkocsi teljes árát (az amortizációs időszak alatt) költségként elszámolhatjuk, mellyel 5 millió×9% (társasági adó)= 450.000 forinttal csökkenthetjük a társaságiadó-alapunkat. Az 5 millió forintos autónk után így az ötödik év végére összesítve 32.000 forint adótámogatást kaptunk.
Látható, hogy egy 5 millió forintos autó cégesként vásárolva 4.968.000 forintba kerül, míg magánszemélyként megvásárolva ugyanez 9.172.936 forintba adókkal együtt.
Ha cégünk ezt a gépkocsit lízingszerződés keretében szerzi be, akkor a helyzet még kedvezőbb lehet! A lízingszerződések esetén ugyanis a maradványérték (esetünkben legyen 1 millió forint) feletti összegből az áfa visszaigényelhető. A lízing után ugyan kamatot is fizetni kell, ennek összege azonban lényegesen kevesebb, mint a visszaigényelt áfa összege. Példánknál maradva ebben a konstrukcióban további 570.000 forint adóelőnyhöz juthatunk. Így az ötmilliós autó már csak 4.398.000 forintba kerül!
Példánkban szándékosan nem egy kirívóan drága gépkocsit vettünk alapul. Egy 15-20 millió forintos vételárú autónál a számok még inkább döbbenetesek.
Az aránytalan adórendszer miatt az újonnan üzembe helyezett gépjárművek túlnyomó többsége cégautóként kerül forgalomba. Pedig minden egyes cégautóként üzembe helyezett gépkocsi után a költségvetés több millió forintot bukik. Minél drágább az autó, annál többet. Nem véletlen, hogy luxus kategóriájú autókat csak elvétve vásárol Magyarországon magánszemély. Miért is tenné, hiszen minél drágább autót vesz, annál nagyobb az elérhető adóelőnye. Miután a cégautóként üzemeltetett járműveknél nem csak a vételár számolható el költségként, de az üzemanyagot, javítási költségeket, biztosítási díjakat is az adózás előtti eredmény terhére számoljuk el, így a cégautók üzemeltetése esetén a költségvetés legalább 50%-kal több adóbevételtől esik el ahhoz képest, mint ha ugyanezt a gépkocsit magánszemélyként üzemeltetnénk.
Ha pedig már befizettük a cégautóadót, senki nem ellenőrzi – és nem is jogosult ellenőrizni –, hogy céges vagy magán célra használjuk az autót, így nyugodtan elmehetünk vele a nyaralni a francia Riviérára, és ezt legálisan elszámolhatjuk céges költségként.
Mindez környezetvédelmi szempontból is káros támogatásnak minősül, hiszen eredményeként a személyautóval futott kilométerek száma és vele párhuzamosan a levegő- és zajszennyezés is megnövekszik.
Egy budapesti BKV bérlet ára magánszemélyként 9.500 forint. Az autós számításnál is ismertetettek alapján ehhez a nettó jövedelemhez összesen 8.143 forint adót kellett befizetni. Ha ugyanezt a bérletet munkáltatótól kapjuk, akkor 10.500 forint a vételár, melyet a vételár 118%-kal növelt összege után 15% személyi jövedelemadó és 14% egészségügyi hozzájárulás is terhel. Így, ha munkáltatónktól kapjuk a bérletet, akkor arra 6.483 forint többletköltség rakódik. A közösségi közlekedési bérlet így havonta 1.660 forinttal kedvezőbben juttatható, mint ha a magánszemély adózott pénzéből lenne kénytelen megvásárolni.
Ezt a gondolatmenetet kellene követni a személygépkocsik esetében is. Ha legalább ilyen mértékben közelítenék a céges és magántulajdonú személygépkocsik megvásárlásának és használatának árait, az környezetvédelmi szempontból rendkívül hatásos lenne, ráadásul jelentős többlet-adóbevételhez juttatná a költségvetést. Nagy-Britanniában már felismerték a problémát, és jelentősen növelték a céges autóhasználat adóját, mégpedig oly módon, hogy a megtett kilométerekkel arányosan kell fizetni. Vissza is esett a cégautó-használat, és ez csak jót tett a környezetnek – írta a Levegő Munkacsoport blogján Horváth Zsolt, aki a végére egy személyes történet is felidézett.
A ’70-es évek végén egy kedves ismerősünk az akkori NSZK-ba került ösztöndíjasként. Akkortájt Magyarországon a cégeknél sofőrök voltak, és ők szállították az igazgatót és az ügyintézőket is vidékre a vállalati kocsikkal. Az NSZK-ban mulatságosnak találta, hogy egy mérnök, aki elvitte egy faipari gyárba, üzemlátogatásra, visszahozta, majd mindketten átszálltak a mérnök saját kocsijába, és így mentek el vacsorázni. Talán az ilyen apróságokon is múlik, és nem is véletlen, hogy Németország ma is jobban teljesít.
Kilenc jelentős nemzetközi civil szervezet felhívást tett közzé, hogy szavazzunk arra, melyek a fosszilis energiahordozók legkárosabb állami támogatásai az EU-ban. A magyarországi cégautó-adóztatásra is lehet szavazni: http://www.caneurope.org/fossil-fuel-subsidies-awards#vote
