Közeleg a hatlábú invázió

agrotrend.hu/vg.hu

2017. szeptember 4. 20:11

Közeleg a hatlábú invázió

Hosszú távon kell számolni a márványos poloska, a harlekinkatica vagy az amerikai szőlőkabóca kártékony tevékenységével. Az apró terminátorok akár százmilliós pusztítására is fel kell készülni.

Már most rengeteg a poloska, és egyre több lesz, az igazi invázióra pedig a következő hetekben kell számítani – írja a Világgazdaság. Ahogy hűl a levegő, úgy lesz egyre több a lakásokban, de csak az első fagyokig kell a türelem, aztán már nem okoz ennyi bosszúságot. Igaz, problémaként hosszú távon számolni kell vele és más kártevőkkel.

Az ázsiai márványos poloska 2013 ősze óta ismert, és azóta egyre terjed Magyarországon. A Budapest–Kecskemét vonalon, Közép-Magyarország régióban van belőle a legtöbb.

A Szent István Egyetem évek óta monitorozza az elterjedését, és egy nagyobb tudományos vizsgálatba is kezd, hogy az adatgyűjtéssel is segítsék a kártevő elleni védekezést. Pécstől kezdve Északnyugat-Magyarországig sok helyről kapnak jelzést a bogarakról – mondta el Vétek Gábor, a Szent István Egyetem rovartani tanszékének docense. Főleg a barnás, márványos mintázatú ázsiai márványospoloska, a hasonló, de nem idegenhonos bencepoloska, és a szintén "bevándorló", Magyarországra a 2000-es években érkező zöld színű vándorpoloska húzódik be a lakásokba ezekben a hetekben.

Távoltartásuk még a rovarirtó cégeknek is nehéz feladat, házi módszerekkel pedig szinte reménytelen vállalkozás. Mindig találnak olyan szellőzőt, repedést, amelyen keresztül a kinti hideg ellen bemenekülhetnek. Közös tulajdonságuk, hogy bűzmirigyük jellegzetes szagú, keserű váladékot termel, ezért hívják büdösbogárnak is. Életciklusukat a térségben jellemző klíma, de akár az adott évben uralkodó időjárási viszonyok is jelentősen befolyásolják. Olaszországban egy évben két nemzedékük is kialakulhat, míg Svájcban csak egy. Elképzelhető, hogy Magyarországon is két nemzedékkel kell majd számolni, mert ez a bogár eltűnni már biztosan nem fog.”

harlekinkaticák kép: Sütő Andreaharlekinkaticák kép: Sütő Andrea
Terjed és egyre több kárt okoz a harlekinkatica

Az ázsiai márványos poloskához hasonlóan a harlekinkatica is terjed, idén is inváziószerűen.

Magyarországon 2008 februárjában találtak először példányaira, mára már országszerte gondot okoz a jelenléte.

 

 

 

 

 

 

 


Az amerikai szőlőkabóca nem csak kellemetlenséget és kisebb károkat okoz. 
Kabóca sokféle van hazánkban, de az amerikai változat a legveszélyesebb, mert ez terjeszti az aranyszínű sárgaság fitoplazmát is, ami egy nagyon komoly fertőző szőlőbetegség – mondta el a Vasárnap Reggelnek Aponyi Lajos, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara főtitkára. – Az első itthoni felbukkanása, vagyis 2006 óta olyan mértékben elszaporodott, hogy tavaly Badacsonyban karantént kellett elrendelni miatta. Az elmúlt évtizedekben, főleg a globális kereskedelem folytán, több hasonló kártevő került hozzánk. Ilyen a levélaknázó moly, ami főleg a vadgesztenyében okozott jelentős károkat, valamint a csipkés poloska. A platánok veszélyes lombkártevője, az amerikai kukoricabogár pedig szintén alig húsz év alatt lett komoly kártevő, főleg az aszályosabb években, amelyekből egyre több van.”

Büdösek, csípnek, rombolnak

A Magyarország területén kimutatott bogárfajok száma nagyjából 6400, közülük mintegy nyolcvan nem őshonos. Ezeknek a fajoknak nincs nálunk természetes ellensége, és a klímához is gyorsan alkalmazkodtak, ezért terjednek ennyire. A katica és a poloska inkább főleg csak kellemetlenségeket okoz az embernek. A poloska a gyümölcsökben és a zöldségekben tehet kárt.  Mindkét faj legártalmasabb gazdasági hatása a szőlő- és bortermelésben jelentkezik nálunk – mondta Aponyi Lajos. – Ősszel, amikor máshol már nem találnak annyi táplálékot, mindkét bogár behúzódik a szőlőfürtökbe, a bogyók közé. A must préselésekor keserű testnedveik a mustba kerülve földimogyoróra, spárgára emlékeztető íz- és illatanyagokkal rontják a must minőségét.”

Nem lesz könnyű a megoldás

A külföldi tapasztalatok szerint csak a széles hatásspektrumú rovarölő szerek hatásosak a megállításukra, amelyek más károkat is okoznak. Az is kiderült már, hogy a biológiai védekezés is nehéz ellenük, mivel azok a madarak, amelyek irtják őket, más rovarokat is elpusztítanak. Kevés ilyen van egyébként, pont a kellemetlen szaguk miatt. Amerikában egy darázsfajjal kísérleteznek, amely Ázsiá­ban a márványos poloska tojásaival táplálkozik, most azt vizsgálják, hogy az őshonos poloskafajokat meg lehet-e védeni tőle. Mivel az Egyesült Államokban már hatalmas gazdasági károkat okoznak, olyannyira komolyan veszik ezeket a kutatásokat, hogy miniatűr rádióadókat is bevetnek. A poloskákra „szerelve” általuk térképezik fel a mozgásukat, a területi gócpontjaikat és azt, hogy milyen növényeket lepnek meg.  Vétek Gábor szerint egy ekkora veszélyt képviselő kártevő ellen csakis széles körű összefogással van értelme fellépni. A gondozatlan mezőgazdasági területek felszámolása segíthet, és a jövevényfajok bejutását fontos lenne szigorú szabályokkal megakadályozni, mert ha már elszaporodott egy kártevő, a kiirtása nehezebb és költségesebb feladat.

Évente hat új faj érkezik

Egy, a német kutatóintézeteket tömörítő társaság néhány éve arra az eredményre jutott, hogy minden évben átlagosan hat új idegen fajjal gyarapodik az európai élővilág. Európában közel 6000 növényfaj tekinthető idegennek, és ezek fele nem is a kontinensről származik. A jövevény fajok háromnegyed része véletlenül került Európába, és az idegen növényfajok száma 25 év alatt megháromszorozódott. A betolakodók a környezeti adottságok megváltoztatásán túl legtöbbször további változásokat is előidéznek – amit sokan a klímaváltozáshoz hasonlítanak. A nagy gazdasági károkon kívül genetikai szennyezést is okoznak, egészségügyi következményei lehetnek és a vegyszerhasználatot is növelik.

Húsz év alatt valódi terminátor lehet egy apró amerikai bogárból

A harlekinkaticát eredetileg biológiai növényvédelem céljával telepítették be Észak-Amerika, majd később Európa több államába. Mivel nagyon falánk és hatékony ragadozó, a levéltetvek ellen terjesztették el. Azóta ezt az elhibázott biológiai védekezési módszerek iskolapéldájaként emlegetik. Az Egyesült Államokban az első elvadult populációt 1988-ban fedezték fel. Alig két évtized alatt az Egyesült Államok legtömegesebb katicafaja lett, egyre több kellemetlenséget okoz és kiszorította az őshonos fajokat. Nagy-Britanniá­ban is igen komolyan visszaszorította már a két- és hétpettyeskatica-populációt és Európában szinte mindenütt rohamosan terjed.

Maholnap akár százmilliós pusztításra is fel kell készülni

Az Egyesült Államokban 1996-ban igazolták először a faj jelenlétét Pennsylvania államban. 2003–2004-ben már nagyobb számban is megjelentek a bogarak, aztán 2010-ben inváziójuk a közép-atlanti államokban az almatermés közel 20 százalékát elpusztította, 37 millió dolláros kárt okozott négy államban. Az elterjedési területe, azóta évről évre növekszik. Nálunk csak néhány éve terjed, és mivel kereskedelmi úton hurcolták be, a főváros a gócpontja a terjedésének. Ahogy jobban elterjed a vidéki termőterületek környékén, a gazdasági kár is egyre nagyobb lesz.


Invazív, vagy idegenhonos özönfaj katalógus

Parlagfű
A 19. század közepén jutott Európába. Az első világháború idején a lovak révén sokfelé elterjedt, mára Európa nagy részén előfordul.

Babzsizsik
A trópusi Amerikából hurcolták be Európába. Kártékony, ma már mindenütt jelen van.

Akác
Eredetileg egyedi parkfaként, az 1700-as évek elején került hozzánk egy francia kertész közvetítésével Amerikából. Akácerdő-telepítések az 1750-es évek óta zajlanak, a háború után felgyorsultak. Ma már az összes erdőnk 24 százaléka akác, mert olyan helyeken is megél, ahol más fa nem.

Spanyol csupaszcsiga
Az Ibériai-félszigetről jutott el hozzánk, narancssárga, barna, fekete színű is van. 1985-ben jelentek meg az első példányok nálunk, azóta terjed. A vízelvezető árkok elhanyagolása és az egyre csökkenő műtrágyahasználat is segíti a szaporodását.

Krumplibogár
Őshazája valószínűleg Mexikó. 1876-ban már Európába induló hajók rakományaiban is felfedezték Amerikában. A második világháború után egész Európában elterjedt. Ma a világon mindenütt pusztít.

Tigrisszúnyog
Ázsiai, óceáni elterjedésű szúnyogfaj. Az 1970-es évek végén indult Európába. A peték közvetítői a használt gumiabroncsok, illetve a „szerencsebambusz” volt, amelynek szállítóvizében a lárvák túlélték az utazást.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés