Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős államtitkár több szakmai kérdésben is másként gondolkodott, mint Süli János, a szakminiszter. Az államtitkár távozni kényszerült, de a legtöbb pontban ma is megingathatatlan híve a projektnek. Költségtúllépéstől jelenleg nem tart, igaz, a több mint egyéves csúszás már elkerülhetetlen. A szerződésrendszert szinte minden elemében jónak tartja, de nem tagadja, a Duna nyári alacsony vízállása miatt egy-két szakmai kérdést érdemes lenne még egyszer átgondolni. A szakembert az indexes Brückner Gergely kérdezte.

Január 15-én váratlanul felmentették államtitkári megbízatása alól. Eddig nem mesélt arról, hogyan élte meg a döntést.

Nem is szeretném a témával végigroadshow-zni a sajtót, de úgy érzem, miután négy és fél évnyi munkáról van szó, egyetlen exkluzív beszélgetésben érdemes mérleget vonni. Továbbra is meggyőződésem, hogy Magyarországnak szüksége van a Paks 2 projektre, így tudjuk biztosítani, hogy az évszázad végéig az áramtermelésünkben benne maradjon az atomenergia. Szakmai meggyőződésem, hogy tisztán megújuló energiával nem lehet biztosítani Magyarország villamosenergia-ellátását.

Az én munkám 2014-ben kezdődött, amikor a szakmai és finanszírozási államközi szerződések már megszülettek. A mi feladatunk az volt, hogy a konkrét megvalósítási szerződéseket hozzuk tető alá, megfeleljünk az európai vizsgálatoknak, elmerüljünk az engedélyezési feladatokban. Ez nemcsak mérnöki, de jogi, közgazdasági és környezetvédelmi munka is volt. Nekem nagy megtiszteltetés és fontos tapasztalatszerzés volt Európa egyik legkomplexebb projektjében ilyen szinten részt venni. Büszke vagyok rá, hogy a hazai és a nemzetközi eljárást követően megszereztük a Paks 2 környezetvédelmi engedélyét, lebonyolítottuk a telephelyvizsgálatot és megszereztük a telephelyengedélyt, és sikerrel vettük az EU-s akadályokat is.

Miért lett vége, mi kapott gellert?

Több technikai és projektmenedzsment kérdést is máshogy látok, mint Süli János szakminiszter. Ez nem titok, jelentek már meg a sajtóban is erről részletek. Most nyilván csalódott vagyok, hogy a miniszter megvált tőlem, ugyanakkor az azóta tett nyilatkozatában elismerte a munkámat. Mindenesetre számos kérdésben máshogyan gondoltuk a továbblépést, és ezt a véleménykülönbséget ő így rendezte le.

Hivatalosan azt olvashattuk, hogy Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára Áder János köztársasági elnök mentette fel, de akkor, ha jól értem, ezt a szakminiszter kezdeményezte?

Igen, úgy tudom, hogy a felmentésemet a miniszter kezdeményezte, de közvetlenül csak a miniszterelnök fordulhat a köztársasági elnökhöz.

Süli János (balra) és Aszódi Attila szerint is új erőművek kellenek

Önnek mikor derült ki, hogy távoznia kell? Voltak erről előzetesen egyeztetések?

Nem tudom, hogy maga a döntés mikor született meg, én csak január 15-én reggel szembesültem vele. Természetesen azt az ember érzékeli, ha nincsen meg a harmónia: tartalmi és más kérdésekben is másképpen gondolkodtunk. Nyílt ember vagyok, a nézetkülönbségeket egyértelművé tettem, a súrlódás nem volt új, de az, hogy ez szakításhoz vezet, csak aznap vált világossá.

Természetesen érdekelne, hogy melyek voltak ezek a nézetkülönbségek. Azt hallottam, hogy volt egyfajta generációs vita is önök között. Süli János inkább idősebb szakemberekben, ön inkább a fiatalokban bízott.

Paks 2 egy hosszú és bonyolult projekt, a korábbi tapasztalatok hasznosítása mellett fontos lenne a kontinuitás biztosítása is. Ezt a folytonosságot azok tudják garantálni, akik a projektet az elejétől a végéig el tudják vinni. Márpedig a hatvan pluszos generáció koránál fogva a projektnek csak az első éveiben tud részt venni, hiszen a tervezés, engedélyezés, kivitelezés, üzembe helyezés teljes folyamata megközelítőleg tíz évet vesz igénybe. Egyetemi környezetből jövök, sok tehetséges fiatal vesz körül, ahhoz vagyok szokva, hogy nemzetközi porondon mozgó, nyelveket beszélő emberekkel dolgozzak. Egyébként meg kell jegyeznem, hogy az orosz partner is komoly erőfeszítéseket tett, tesz azért, hogy angolul jól beszélő szakemberek is részt vegyenek a munkában. A nemzetközi projektekben ez szerintem nagyon fontos.

Kívülről úgy tűnt, hogy bár nincsen kimondva, hogy az eredeti költség és határidő már nem reális, de a szakmabeliek számára evidencia, hogy sokat csúszik minden. Nem az történt, hogy valakinek el kellett vinnie a balhét?

Mi kulcsrakész projektre kötöttünk fix áras szerződést. Ha a tervezésre, engedélyeztetésre a fővállalkozónak több időre van szüksége, az nem indokolja, hogy drágább is legyen a projekt.

Az orosz partner tehát az esetleges pótlólagos feladatok felmerülése ellenére ugyanazt az összeget fogja kapni? A hazai nagy projektek, a 4-es metró, a vizes vb vagy a stadionépítések tapasztalatai alapján Paks 2 legnagyobb kockázatának eddig számomra a költségtúllépés tűnt.

Ha nem kérünk mást, mint ami a szerződésben szerepel, akkor a megvalósítási kockázat a Roszatomé. Én eddig sosem láttam olyan tételt, amit úgy azonosítottam volna, hogy az többletköltséget jelentsen, legyen szó a Dunáról vagy a telephelyről. Mindkét félnek nyilvánvalóak voltak előzetesen a projekt jellemzői, ebben nem volt változás, minden ellenkező híresztelés ellenére a szerződéses rendszer jó és robusztus. Magyarország nem atomerőmű-építő ország, nagy tapasztalatunk van ugyan a jelenlegi blokkok üzemeltetésében, de az atomerőmű tervezéséhez és építéséhez szükséges kompetenciákkal, nehézipari gyártókapacitással nem rendelkezünk. A szállító feladata és felelőssége a műszaki megoldás: aki ilyet gyárt, az ért ehhez. A szerződésekben megvannak a szükséges garanciák. Az Európai Bizottság is megismerte ezeket a szerződéseket, azokat alaposan megvizsgálta, a bennük foglalt feltételekkel fogadta el a projektet és annak finanszírozását.

Nincsen tehát költségtúllépés. És a menetrend? Még mindig reális a 2026-os indulás? Én egyetlen energiaipari szakemberrel sem beszéltem, aki ezt így gondolná.

Az európai uniós vizsgálatok alatt, 2015 novemberétől 16 hónapon át úgynevezett standstill állapot volt érvényben, amikor a fővállalkozói szerződés megvalósítása gyakorlatilag fel volt függesztve. Ebben az időszakban nem is fizettünk az orosz félnek. Az európai előírásoknak való megfelelés érdekében egy speciális beszerzési rezsimet kellett kialakítani, aminek szintén időigénye van. Ezek az európai uniós aktusok tehát egyértelműen késedelmet okoztak, ennek mértéke megközelíti a két évet, de ez sem a megrendelőnek, sem a fővállalkozónak nem róható fel.
Ezen túl látható késedelem a tervezés-engedélyezés folyamatában. Aki figyelte a napokban az Országos Atomenergia Hivatal éves sajtótájékoztatóját, tudhatja, hogy a Paks 2 projekttársaság tájékoztatása alapján a hatóság nem számít arra, hogy idén megkapja a létesítési engedélykérelmet, pedig az EU-s folyamatok okozta csúszást is figyelembe véve ennek 2018 nyara óta a hatóság asztalán kellene lennie. Ebből könnyű kiszámolni, hogy a tervezési-engedélyezési folyamatban valóban van egy egy évnél nagyobb késedelem.

Mindezeket figyelembe véve azonban nem voltak megalapozottak azok a sajtóhírek, amelyek 2032-re taksálták a blokkok indulását, ez a dátum nem tőlünk származott, én nem láttam olyan ütemtervet, amiben ilyen dátum szerepelt volna. Süli János miniszter úr a napokban egy sajtóeseményen arra kérte az újságírókat, hogy ne kérjenek tőle egyelőre pontos időpontot, a biztonság a legfontosabb, ezt én sem szeretném felülírni.

Ugorjunk vissza még január 15-re! Hogy zajlik egy ilyen felmentés, e-mailt kap, vagy a miniszter, esetleg a miniszterelnök felhívja?

Nem biztos, hogy ebbe nagyon bele szeretnék menni, de ez egy rövid személyes megbeszélés volt, a miniszter közölte, hogy nem akar velem dolgozni, a jövőt mással képzeli el.

Megmondta, hogy kivel?

Nem mondta meg.

Névjegy: Aszódi Attila

Ha a szerepvállalása elejére lépünk vissza, 2014-ben az ön szakmai hátterével, a vonatkozó műegyetemi szak vezetőjeként biztos lehetett, hogy amennyiben indul magyar atomberuházás, abban önnek helye lesz. De mégis érdekelne, hogy amikor 2014-ben kormánybiztos lett, nem félt a politikai kockázattól? Egyáltalán ki kereste meg?

Azt gondoltam, hogy az ország felé van elszámolnivalóm. Ha már ezt tanultam, ezzel foglalkoztam, akkor örömmel veszek részt ebben az óriási projektben. Konkrétan Lázár János keresett meg, de Orbán Viktor miniszterelnök úrral is egyeztettem. Így kezdődött el a közös munka. Sosem akartam közben politikussá válni, mert egy ilyen építkezés kormányokon és generációkon átívelő projekt, a szaktudásomra volt szükség.

Mennyire csalódott menet közben? A szakmaiságot meg lehetett tartani, vagy olykor a politikai kérések ezt felülírták? Legyen szó akár időzítésről, szakmai partnerekről, személyekről, bármiről?
Az interjú folytatása az indexen >>>