6. Rákosi Vipera Napja

Már hagyomány, hogy minden év szeptemberének első szombatja hazánk legveszélyeztetettebb gerincesének, a rákosi viperának a napja. Az érdeklődök, többek között megtudhatják, hogy mik azok a könnyen azonosítható morfológiai jegyek, amelyek alapján megkülönböztethetjük a viperákat az ártalmatlan siklóktól. Aki többet szeretne megtudni Magyarország eme rejtőzködő életmódú mérgeskígyójáról, látogasson ki az 5 hazai állatkert és vadaspark valamelyikébe vagy a kunpeszéri Rákosivipera-védelmi Központba 2014. szeptember 6-án.

A „viperás” standok a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a Nyíregyházi Állatparkban, a Szegedi Vadasparkban, a Jászberényi Állat- és Növénykertben és a győri Xantus János Állatkertben várják a látogatókat 10.00-15.00 óra között. A rendezvényhelyszíneken az „Év hüllője: a mocsári teknős" programról is informálódhatnak a látogatók, amit a Svájci Hozzájárulás által finanszírozott "Fenntartható természetvédelem magyarországi Natura 2000 területeken" projekt támogatásával valósítjuk meg. Szintén ezen a napon a kunpeszéri Rákosivipera-védelmi Központ is kitárja kapuit az érdeklődőknek. A Szegedi Vadasparkban a program keretében átadásra kerül az a kültéri hüllőbemutató, amelyben nemcsak hazai gyíkokat, mocsári teknőst és siklókat, hanem rákosi viperát is meglehet majd figyelni. A bemutató és az ahhoz kapcsolódó információs táblák révén megismerhetik a látogatók a hazai hüllőket, azok szerepét, megkülönböztetését és természetvédelmi helyzetét, és persze élőben is láthatják a ritka viperafajt. A hüllőbemutatók elkészültét a Rákosi vipera LIFE+ program, valamint a csehországi NaturaServis s.r.o. támogatta.

Háttérinformáció:
A tenyészprogram indulása óta már csaknem 2000 kígyó született a Rákosivipera-védelmi Központban, ahol jelenleg 700 egyed él természetközeli, de biztonságos körülmények között. A kis viperák átlagos súlya 2,5 g, hosszuk 139 mm. A Központban tartott kígyókat egyedileg tartják nyilván, rendszeres bakteriológiai és parazitológiai vizsgálatoknak vetik alá őket. A szaporítani kívánt állatokat már ősszel párba állítják, hogy a tavaszi nászidőszakot leendő párjuk mellett kezdhessék. A tenyészpárok minden évben változó összetételűek, kijelölésükkor figyelembe veszik származásukat, korábbi szaporodási sikerüket, illetve a genetikai vizsgálatok eredményeit.

Magyarországon a rákosi vipera 1974 óta védett, 1988 óta fokozottan védett, 1992-től pedig természetvédelmi szempontból a „legkiemeltebb” kategóriába tartozik, természetvédelmi értéke 1 millió forint. A jelenlegi populációk mindössze Magyarország két területén: a Hanságban és a Kiskunságban maradtak fenn. A rohamos térvesztés legfőbb oka élőhelyeinek átalakítása. A gyepek nagy részének mezőgazdasági művelésbe vonása, és a kígyók kereskedelmi célú gyűjtése mellett a szándékos pusztítás is azt eredményezte, hogy a faj a kihalás szélére került. Ezért volt szükség egy komplex természetvédelmi program elindítására, melynek része egy zárttéri tenyészállomány létrehozása is. Az Európai Bizottság LIFE-Nature Alapjából finanszírozott Rákosivipera-védelmi Központ szabadtéri terráriumainak kialakításakor az volt a cél, hogy optimális életkörülményeket biztosítson a viperáknak, kizárva a ragadozókat, ugyanakkor lehetőséget teremtve az egymástól elszigetelt élőhelyekről származó egyedek párosítására.