Magyarország természeti örökségének megóvásáért és értékeinek megőrzéséért írt alá együttműködési megállapodást Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának kezdeményezésére több egyház, szakmai és civil szervezet, valamint a vidékfejlesztési minisztérium államtitkára.
Az aláírók úgy vélik, a vadon élő állat- és növénytársulások mellett természeti örökségünk fontos része a hazai mezőgazdasági génállomány. "Szívünkön viseljük a megőrzött fajták fennmaradásának biztonságát, a génállomány biztonságos nagyságának elérését, a diverzitás megtartása mellett" – fogalmaz a megállapodás, amely hangsúlyozza: örökségünk megóvásának fontos része a gyümölcstermő fásszárú mezőgazdasági növények – fák és bokrok – a Kárpát-medencében megőrzött fajtáinak minél nagyobb egyedszámban való elterjesztése, állományuk növelése oly módon, hogy pontosan tudjuk, milyen fajta és változat mely egyede hol található meg.
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa kezdeményezésére az evangélikus, katolikus és református egyházak főpásztorai, a Vidékfejlesztési Minisztérium és génmegőrző intézményei, valamint az Élőfalu Hálózat kifejezték támogatásukat a programhoz, amelyben génmegőrző fajtagyűjteményekből (génbankok, nemzeti parkok, önkormányzati- és magángyűjtemények) származó csemetéket illetve szaporítóanyagot lelkészi kertek és földek számára átadnak, s ott befogadnak és nevelnek.
A megállapodás végrehajtásától az aláírók remélik, hogy
– az eltűnő, a Kárpát-medencében régóta termesztett fajták, illetve tájfajták fennmaradnak és újrahonosodnak,
– e fajták elterjedésükkel genetikai alapot biztosítanak a globális klíma- (és társadalmi) változásokból következő helyi szintű problémák megoldásához,
– új, illetve már feledésbe merült gasztronómiai lehetőségek feltárásával a termesztők részére újabb piaci szegmens elérése válik lehetővé,
– ezáltal a fogyasztók változatosabb, egészségesebb gyümölcshöz jutnak,
– az ősi ismeretanyag – amely a hagyományos gyümölcstermesztéshez és feldolgozáshoz kapcsolódik – megőrződik és a jelenkori lehetőségekhez igazítva alkalmazást nyer,
– a hagyományos művelésű gyümölcsösök, mint tájképi elemek újból a pannon táj részei lesznek,
– a vidéken élő fiatalok megismerkedhetnek az alkalmazkodó gyümölcstermesztés, általában a tájbarát gazdálkodás lehetőségeivel, és maguk is hozzájárulhatnak az életgazdagság helyreállításához szülőföldjükön,
– kezdeményezés mozgalommá szélesedik.
A célok megvalósításáért a megállapodás aláírói kezdeményezik és segítik az iskolák, egyházközségek, önkormányzatok, szakmai és civil szervezetek helyi összefogását. El kívánják érni a tájfajták feltérképezését, helyi és országos adatbázis létrehozását, helyi fajtagyűjtemények létrehozását génmegőrzés céljából, a helyben honos és újrahonosított régi fajták szaporítását, termesztését és hasznosítását, a piaci lehetőségek feltárását.
A megállapodás eddigi aláírói:
Ángyán József államtitkár, Vidékfejlesztési Minisztérium
Bábel Balázs kalocsai érsek
Beer Miklós váci püspök
Bölcskei Gusztáv püspök, Magyarországi Református Egyház
Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa
Gáncs Péter elnök-püspök, Magyarországi Evangélikus Egyház
Lantos Tamás, igazgató, Kárpát-medencei Gyümölcsészeti Hálózat
Ónodi Gábor igazgató, Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet
Szenczi Győző, Génbank Tanács
