A Vízkockázat-elemző Rendszert fejlesztése során több vállalat és befektető tesztelte, és az ENSZ Fejlesztési Programja is. Tapasztalatuk szerint a rendszer segít annak eldöntésében, hogy egy vállalat hol és hogyan léphet a lehető legjobban előre, miközben segít megérteni, mennyire fenntartható a beszállítói hálózat.
A WWF, a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, és a német DEG fejlesztési bank tegnap mutatta be a korlátos vízkészletek optimális felhasználását segítő modelljét. A jövőben on-line felületen elérhető alkalmazás vállalatok és befektetők számára egyaránt lehetővé teszi a vízhasználattal kapcsolatos üzleti kockázataik gyors felmérését. A fejlesztés a bolygó édesvíz készleteinek hatékonyabb felhasználását segíti, amire égető szükség van az egyre növekedő igények ismeretében.
A világ népességének 40 százaléka olyan vízgyűjtőterületeken él, ahol szinte minden évben előfordul vízhiány. Több mint 900 millió ember számára nem elérhető az egészséges ivóvíz és 2,7 milliárd azoknak a száma, akiknek nélkülözni kell az alapvető vízi közműveket. A növekvő igény és a csökkenő készletek nemcsak az élővilágot és a lakosságot sújtják, de a gazdaság számára is bizonytalanságot jelentenek. Éppen ezért az édesvíz elérhetősége és minősége olyan kockázati tényezővé válhat vállalatok és befektetőik számára, amely nagymértékben befolyásolhatja az eredményességüket.
A WWF és a DEG ingyenes új alkalmazása egy online kérdőív segítségével számszerűsíti a beszállítói láncból fakadó vízkockázatokat, értékeli a termelés és az üzemelés vízigényét, alkalmas a befektetési portfóliók elemzésére, továbbá gyakorlati segítséget nyújt az azonosított kockázatok mérséklésére.
Ma még sok vállalatvezető nem látja át, hogy minden gazdasági szektorban nagy szerepe van a víznek, de ez hamarosan meg fog változni. A WWF vállalatoknak szóló üzenete egyszerű: nem érdemes kockázatokat vállalni, ha az okok és összefüggések ismerete segít csökkenteni a vízhasználatból fakadó rizikót.
A Vízkockázat-elemző Rendszer (Water Risk Filter) a tudományos megközelítést beépíti a vállalati döntéshozási mechanizmusba. Legpraktikusabb tulajdonságai:
• Globálisan használható, 235 ország és földrajzi terület adataival dolgozik, interaktív térképekkel és hasznos esettanulmányokkal szolgál.
• A szoftver a legmegbízhatóbb adatokkal dolgozik, és ezeket az adott vállalat sajátosságaival kombinálva a vízkockázat valamennyi aspektusát elemzi.
• A rendszer a kockázatelemzésen túl a vízkockázatok kezelésére használható eszközökkel és módszerekkel is segíti a felhasználókat.
A szoftver megalkotói a fejlesztés során azt tartották szem előtt, hogy nem lehetséges egyszerűen kivonulni azokról a vidékekről, ahol a vízhasználat olykor nehézségekbe ütközik. Ehelyett arra kell törekedni, hogy a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználásával megoldás szülessen a problémákra.
„A vízhasználóknak először meg kell érteniük, hogy függnek a víztől és ez kockázatot jelent számukra. Ha ezt a lépést megtették, akkor nagyon valószínű, hogy az egyes szereplők összefognak és megkísérlik közösen kidolgozni a megoldásokat. A lakosság, a természet és a gazdasági szereplők számára csak így lesz egyaránt biztosítható a számukra szükséges víz.” – mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.
A Vízkockázat-elemző Rendszert fejlesztése során több vállalat és befektető tesztelte, köztük a H&M multinacionális divatcég és az ENSZ Fejlesztési Programja is. Tapasztalatuk szerint a rendszer segít annak eldöntésében, hogy egy vállalat hol és hogyan léphet a lehető legjobban előre, miközben segít megérteni, mennyire fenntartható a beszállítói hálózat. A rendszer segít abban is, hogy ráirányítsa a figyelmet az éghajlatváltozás áttételes hatásaira. A klímaváltozás kockázatainak kezelésében nagy előrelépés, ha egy vállalat rövid távon a vízkészletek hatékony felhasználását tűzi ki célul, és ezt a szempontot nem csak a száraz, vagy sivatagi régiókban kell szem előtt tartani.
„A Vízkockázat-elemző Rendszer hozzásegíti a pénzintézeteket ahhoz, hogy jobban megértsék a vízhez köthető kockázatokat és képesek legyenek látni annak összefüggéseit. A felhasználók továbbá becsülni tudják a vízhez köthető kockázati tényezőket a hitelképességi vizsgálatok során. Ez mindenhol döntő fontosságú, hiszen a vállalatok vízigényét a lakosság, az élővilág és a mezőgazdaság igényeivel egyaránt össze kell hangolni.” – értékelt Figeczky Gábor.
