Minden országban alulbecsülik az emberek a klímaváltozás miatt aggódók arányát a népességen belül, ami nehezebbé teszi a harcot ellene, mivel döntéshozók, vállalatok így kevésbé érzik a nyomást a változásra.
Mi történt? 125 országban, csaknem 130 ezer embert kérdeztek meg egy kutatásban arról, ők mennyire támogatják a klímaváltozás elleni küzdelmet és hogy látják a többi ember szerepét benne.
Számokban: míg 10-ből 7-en hajlandóak lennének saját jövedelmük legalább 1%-át erre a célra fordítani, addig csak kicsivel több mint 4 honfitársukról tételezik fel ugyanezt.
- Magyarországon a válaszadók 73%-a áldozna a célra jövedelméből, míg a többi magyar 37%-ról gondolja, hogy megtenné ugyanezt.
Ezt az “érzékelési rést” részben magyarázza az “egyéni optimizmus, társadalmi pesszimizmus” jelensége, amikor az emberek hajlamosak magukról pozitívabban, másokról negatívabban gondolkozni.
- Fontos szerepe a médiának, ahol a pozitív üzenetek kevésbé izgalmasak, nehezebben terjednek, mint a klímakatasztrófával riogatók.
Jelentősek a regionális különbségek a válaszoknál: a gazdagabb országokban adakoznának kevesebben. Bangladeshben az emberek 83%-a, az USA-ban mindössze 48%-uk lenne hajlandó áldozni erre a jövedelméből.
- Ennek oka, hogy az alacsonyabb jövedelmű országokban több ember megélhetése kerül közvetlenül veszélybe az éghajlatváltozással összefüggő extrém időjárási események, áradások, tűzvészek miatt.
Alulnézet: a kutatásból kiderült, nem mindegy az sem, hogy a politikai, vállalati döntéshozók milyen kifejezéseket használnak a klímapolitikákkal kapcsolatban.
- Ha a “tiszta energiát” helyezik a középpontba, többen támogatják az adott szabályozást, mint ha a negatív kontextusba helyezés, például a “kivezetés” szó használata jobban megosztja az embereket.
Mi várható? A kutatások tanulsága, hogy hatékonyabban lehetne cselekedni, ha inkább a konkrét megoldásokkal foglalkoznánk, mert a közmegegyezés már adott a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Klímaszkepszis és klímarelativizmus Magyarországon. Kormányzati hárítási taktikák
A helyes klímakommunikáció olyan, ami mutatja ugyan a helyzet súlyosságát, de nem a pánikoltatásra helyezi a hangsúlyt, hanem pozitív cselekvésre ösztönöz. A Political Capital megnézte, mennyire jeleskedik ebben a kormány és a kormányzati irányítású média. Spoiler alert: az önértékelés és a valóság összhangja egyelőre hiányzik.
Nyitókép: klímaváltozás – hóember olvadóban forrás: Depositphotos
