Évtizedek óta minden évben két alkalommal átállítjuk az óráinkat, és ezzel állítólag egy tízezer lakosú kisváros egész éves áramfogyasztását takarítjuk meg. Ha ez igaz lenne, akkor a megtakarítás az ország egész éves áramfogyasztásának kb. 0,1 %-át tenné ki.
Évtizedek óta minden évben két alkalommal átállítjuk az óráinkat, és ezzel állítólag egy tízezer lakosú kisváros egész éves áramfogyasztását takarítjuk meg. Ha ez igaz lenne, akkor a megtakarítás az ország egész éves áramfogyasztásának kb. 0,1 %-át tenné ki.
Ámde nem biztos, hogy igaz, hiszen nincs és nem is lehet kitalálni valóban hiteles mérést, amely igazolhatná a 0,1 %-os megtakarítást.
Az viszont igaz, hogy a hálózati veszteségek 3-4 % körül mozognak, ami a remélt megtakarítás 30-40-szerese.
Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a 10 ezer lakosú kisváros áramfogyasztására vonatkozó adatot 25-30 évvel ezelőtt publikálták először, és azóta is ezt ismételgetik.
A helyzet azonban időközben sokat változott. Abban az időben még az áramfogyasztási csúcsok télen mutatkoztak, főleg a fokozott világítás miatt. Manapság azonban az áramfogyasztási csúcsok főleg nyáron mutatkoznak, mivel egyre többen használnak klímaberendezést, miközben az áramtakarékos lámpák elterjedése miatt a téli világítási fogyasztás jelentősen lecsökkent.
Mindezek után érdemes még az óra átállítások élettani következményeit is figyelembe venni.
Ismerünk statisztikai adatokat arról, hogy az óra átállításokat követő 5-10 nap alatt gyakoribbak a szívinfarktusok, és az agyvérzések, és gyakoribbak a közlekedési, munkahelyi, és háztartási balesetek is, és ebben az időszakban a szellemi foglalkozásúak munkateljesítménye észrevehetően csökken.
Érdemes azon gondolkodni, hogy mindez tényleg megéri-e.
