Dévaványa

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai Túzokvédelmi Állomásán végéhez közeledik az idei túzokcsibék repatriációja. A természetvédők reményei szerint a fiatal madarak nemsokára csatlakoznak vad társaikhoz.

Magyarországon az ugartyúk nagyon ritka költőmadár. Állományát mindössze húsz párra becsülik, ebből nyolc a Körös-Maros Nemzeti Parkban költ. Idén 11 fiókát neveltek fel sikeresen, ami e faj esetében igen jó eredménynek számít.

Idén tíz, mentett tojásból keltetett túzokfiókát neveltek fel sikeresen a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai Túzokvédelmi Állomásán. A fiatal madarak a napokban szárnyra keltek, elvegyültek vad társaik között.

Különleges programok várják a Dévaványára látogatókat május 6-án, a VI. Túzokfesztivál természetvédelmi nyílt napon.

A napokban ismét felbukkant egy uhu a Körös-Maros Nemzeti Parkban, Dévaványa északi határrészén. Az egyre gyakoribbá váló megfigyelések arra engednek következtetni, hogy ez a nagytestű bagoly hamarosan költőfajként is megjelenik a Dél-Alföldön.

A hideg évszak beköszöntével a Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő és az északi tájakról érkező, nálunk telelő erdei fülesbaglyok is lassan beköltöznek a lakott településekre.

Idén kel szárnyra a hétszázadik, mentett tojásból keltetett túzokcsibe a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Túzokvédelmi Állomásán, mely 1978. október 30-a óta működik Dévaványán.

Egyre gyakrabban bukkannak fel uhuk a Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén. Legutóbb vadászok találtak rá egy csapdába esett példányra, amely szerencsére sértetlen maradt.

A Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén költésbe kezdtek a rétisasok. A tojók már lerakták tojásaikat, a fészkeken ülnek.

Pontosan huszonöt esztendővel ezelőtt, 1997. január 16-án alakult meg – hazánk hetedik nemzeti parkjaként -, a Körös-Maros Nemzeti Park. Több részterületből álló, 52 125 hektár kiterjedésű nemzeti parkunk magába sűríti mindazt, amit az Alföld táji és természeti értékei jelentenek.