elsivatagosodás

Június 17 a sivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja . E napon emlékezünk meg az ENSZ 1994-ben elfogadott, az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezményéről. Hiába az Aszálytörzzsel ékesített Tárcaközi Bizottság. Tudósítás arról, hogyan érti másképp a Vízügy.

Félelmetes erő az össznépi felejtés. Alig telt el pár hét az ismert Kárpát-medencei történelem legbrutálisabb, Magyarországot barnára perzselő  hősokkja óta, és már a kutya sem beszél a következő évtizedek messze  legsúlyosabb nemzetbiztonsági problémájáról: Magyarország jó részének kiszáradásáról, elsivatagosodásáról és annak várható következményeiről.

A 2024-es év ízelítőt adott abból, hogy az emberi tevékenységnek köszönhetően felgyorsuló klímaváltozás milyen következményekkel járhat a Kárpát-medencében. A rendkívüli hőséget és aszályt követő hatalmas áradás ékes bizonyítéka annak, amit a tudományos élet képviselői évtizedek óta hangsúlyoznak: hazánk különösen kitett  klímaváltozás hatásainak, az Alföldet például az elsivatagosodás veszélyezteti. Ezért is volt fontos a  Nagy Tavak…

Sürgősen kukába kell dobnunk a felszín alatti vizek működéséről szóló elavult elméleteinket, hogy megállíthassuk a Kárpát-medence legfontosabb kincsének felélését. Aszályok után az özönvíz: ami most történik, nem segít a vízpótlásban – Mádlné Dr. Szőnyi Judit hidrogeológus elmagyarázta a válaszonlinenek, hogyan változik a vízkörforgalom Magyarországon.

Idén újra extrém aszály pusztított az országban: kiszáradt a Homokhátság, a kutakban nincs víz, súlyos veszteségek a kukoricás és napraforgóvetésekben, a Tiszán számos ponton gyalog is át lehet kelni, a kisebb tavakban nincs víz, a vadon élő állatok szomjan halnak. Szabó Rebeka országyűlési képviselő kérdéssel fordult az agrárminiszterhez az aszály elleni lépések kapcsán.

Az elmúlt több mint száz évben a Magyarországon lehullott éves csapadék összmennyisége szignifikánsan nem változott, de annak tér- és időbeli eloszlása a szélsőségek irányába tolódik el, a heves esőzések miatt lezúduló nagycsapadék pedig nem tud hatékonyan beszivárogni a talajba.

A Magyarországot sújtó idei történelmi aszályidőszakban lassan már azoknak is feltűnik a hőség és a stabilan csapadékszegény időjárás, akik barlangban hűsölve szeretik eltölteni a nyarat. Esetleg a Karmelita kolostor urának is.

Átfogó kutatás bizonyítja, hogy a sztyeppébe hajló környezeti feltételekkel rendelkező Duna–Tisza közén biztosan nem jó ötlet újabb erdőket telepíteni. Míg máshol a fák javítják a talaj vízellátottságát, itt ellenkező hatást érnek el, az elsivatagosodás veszélyét növelik.

Az elsivatagosodás folyamata több mint egymilliárd ember életét és lakóhelyét veszélyezteti, továbbá bolygónk felszínének egyharmadát érinti. Magyarország komoly szerepet vállal az aszály elleni küzdelemben.