Barion Pixel

Vizet a tájba – de rosszul

Június 17 a sivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja . E napon emlékezünk meg az ENSZ 1994-ben elfogadott, az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezményéről. Hiába az Aszálytörzzsel ékesített Tárcaközi Bizottság. Tudósítás arról, hogyan érti másképp a Vízügy.

Tudom, mit csinálsz jövő nyáron

Félelmetes erő az össznépi felejtés. Alig telt el pár hét az ismert Kárpát-medencei történelem legbrutálisabb, Magyarországot barnára perzselő  hősokkja óta, és már a kutya sem beszél a következő évtizedek messze  legsúlyosabb nemzetbiztonsági problémájáról: Magyarország jó részének kiszáradásáról, elsivatagosodásáról és annak várható következményeiről.

A klíma változik nekünk pedig alkalmazkodni kell!

A 2024-es év ízelítőt adott abból, hogy az emberi tevékenységnek köszönhetően felgyorsuló klímaváltozás milyen következményekkel járhat a Kárpát-medencében. A rendkívüli hőséget és aszályt követő hatalmas áradás ékes bizonyítéka annak, amit a tudományos élet képviselői évtizedek óta hangsúlyoznak: hazánk különösen kitett  klímaváltozás hatásainak, az Alföldet például az elsivatagosodás veszélyezteti. Ezért is volt fontos a  Nagy Tavak…

Véget érhetne az Alföld sivatagosodása – van módszer a vízpótlásra, csak használnunk kellene

Sürgősen kukába kell dobnunk a felszín alatti vizek működéséről szóló elavult elméleteinket, hogy megállíthassuk a Kárpát-medence legfontosabb kincsének felélését. Aszályok után az özönvíz: ami most történik, nem segít a vízpótlásban – Mádlné Dr. Szőnyi Judit hidrogeológus elmagyarázta a válaszonlinenek, hogyan változik a vízkörforgalom Magyarországon.

Állítsuk meg Magyarország elsivatagosodását!

Idén újra extrém aszály pusztított az országban: kiszáradt a Homokhátság, a kutakban nincs víz, súlyos veszteségek a kukoricás és napraforgóvetésekben, a Tiszán számos ponton gyalog is át lehet kelni, a kisebb tavakban nincs víz, a vadon élő állatok szomjan halnak. Szabó Rebeka országyűlési képviselő kérdéssel fordult az agrárminiszterhez az aszály elleni lépések kapcsán.

Magyarországon ide nem kellenének fák

Átfogó kutatás bizonyítja, hogy a sztyeppébe hajló környezeti feltételekkel rendelkező Duna–Tisza közén biztosan nem jó ötlet újabb erdőket telepíteni. Míg máshol a fák javítják a talaj vízellátottságát, itt ellenkező hatást érnek el, az elsivatagosodás veszélyét növelik.

Adatvédelmi áttekintés

Az üzemeltető adatvédelmi irányelveivel kapcsolatosan ezen az oldalon további tájékoztatást kaphat.