erdei életközösség

Miközben a klímaváltozás és a biodiverzitás-csökkenés korát éljük, valamint újabb és újabb idegenhonos fajok okoznak súlyos gazdasági és ökológiai károkat, a társadalom részéről egyre összetettebb igények fogalmazódnak meg az erdőkkel kapcsolatban.

A kiskunsági erdők 81 %-a faültetvény, e területek fajdiverzitása radikálisan lecsökken, sőt idegenhonos növények inváziójának kiindulópontjaivá válnak. Ha már ültetvény, ökológiai, természetvédelmi szempontból a szakemberek őshonos fehérnyárt javasolnak fenyő és akác helyett.

Aki nyitott szemmel jár-kel, utazik manapság az országban, mindenhol fakitermelést lát. Zúgnak a motorfűrészek a síkságoktól a hegytetőkig, védett és nem védett területeken egyaránt. Szükség is van rá sok háztartásban… De meddig folytatható mindez? Milyen hatásai vannak a tűzifarendeletnek? Mit bírnak el az erdeink, és mi lesz a védett területek, köztük a nemzeti parkok sorsa?

Október 24. az éghajlatvédelmi világnap. Nagy jelentőségű dátum ez, mely ráirányítja a figyelmet többek között az erdők szerepére a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében. A Pilisi Parkerdő több mint 50 éve kezeli és gondozza Budapest és agglomerációjának állami erdőit és fenntartható, természetközeli gazdálkodásában egyre hangsúlyosabb szerepet kap az éghajlatvédelem.

Régóta tudjuk – a földi élet bonyolult szövedékében bármit bolygassunk is meg, növény- és állatfajok tucatjaira hozhatunk szenvedést. A természet burjánzó változatossága nem értelmetlen tobzódás, valamennyi szereplő túlélését szolgálja – a szegényes élőhely sérülékeny élőhely.

Ha manapság a Bükk hegység erdeiben sétálunk, olyan erdőképet látunk, amely jellemzően eltér a természetes erdőkétől. A mai erdők szerkezete magán viseli a több évszázados emberi használat nyomait, a változatos erdőszerkezet meglehetősen elszegényedett, homogénné vált. Az ERDŐ egyik nélkülözhetetlen alkotóeleme, a faállomány fái az április végi vihar és a hó hatására sok helyen változatos előfordulásban… Read more »