fast fashion

Vajon tényleg mi döntünk, amikor „csak egy pólót nézünk meg egy webshopban”, de végül tele lesz a kosarunk?  A Shein – a világ egyik legnépszerűbb fast fashion oldala – olyan trükköket vet be, amik észrevétlenül manipulálják a vásárlási döntéseinket. Most a Tudatos Vásárlók Egyesülete és több európai szervezet hivatalos panaszt nyújtott be a cég ellen…

A divatipar az egyik legnagyobb környezetszennyező a világon, amely évente hatalmas mennyiségű textilhulladékot termel. Az Európai Unióban fejenként 12 kg felesleges textil keletkezett, aminek jelentős része a kukában végzi, és hulladéklerakókba kerül.

Jól hangzik, hogy fenntarthatósági célokat követő cégekhez viszik az alapok a kisbefektetők pénzét, csakhogy valójában autógyárak, olajcégek vagy épp fast fashion ruhagyárak kapják a befektetések nem elhanyagolható részét. 6500 milliárd forintot fektettek be a fenntarthatóságinak nevezett alapok a legnagyobb szennyező cégekbe.

A fast fashion fogalma az új divattrendek gyors átfordulására és a tömegesen gyártott, olcsó ruházati cikkek keresletére utal. A blogon többször írtam már ennek káros környezetvédelmi, gazdasági és etikai vonatkozásairól, az ultra fast fashion berobbanásával azonban újra érdemes figyelmet szentelni a témának. Ez utóbbi ugyanis nemcsak a termékek élettartamának rövidebb ciklusait hozta magával, hanem drasztikusan…

Az EU évente 12,6 millió tonna textilhulladékot termel, aminek többségét elégetik, exportálják, vagy hulladéklerakón végzi. A globális üvegházgáz kibocsátás 2-10%-áért a ruhaipar felel, ugyanakkor azon ruhák aránya, amiket sosem adnak el, 10-40% között mozog. Ráadásul a textilipar számára víz és energia is szükséges, továbbá a gyapjú és pamut mellett a szintetikus szálak is megjelennek, ami…

A francia alsóház megszavazta, hogy pótdíjakkal sújtsák a fast fashion tömeggyártók termékeit, de a törvénytervezetet még a szenátusnak is el kell fogadnia. A törvénytervezet szerint a legfontosabb intézkedések közé tartozna, hogy a fast fashion termékeket nem lehetne reklámozni, és az olcsó ruhát gyártó cégeknek környezetvédelmi díjat is kellene fizetniük.

A fast fashion iparág a globális szén-dioxid-kibocsátás csaknem 10 %-áért felel, rengeteg erőforrást pazarol, ráadásul a legyártott ruhaköltemények halmokban állva végzik a szeméttelepeken.

A British Columbiai Egyetem kutatói egy növényekből kinyerhető anyaggal készítenének olyan szűrőt, amely gyakorlatilag az összes mikroműanyagot felfogja, ami a vízben található.

Az önszerveződő városi közösségek eredményesen szállhatnak szembe a túlfogyasztásra épülő piaci-fogyasztói kultúrával. Olyan életmódgyakorlatokat tudnak elterjeszteni, amelyek ökológiailag tudatosabbak, és a tudás átadásán, a mértékletességen, a megosztáson alapulnak – állapítja meg a Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatása.

A fast fashion miatt kidobott – pontosabban el nem adott – ruhák elképesztő mennyisége gyűlt össze Chilében. A hulladéklerakóban lévő óriási ruhakupacokat már egy műhold képén is látni lehet az űrből. A lerakat nagy része olyan termékekből áll, melyeket a gyártók nem tudtak eladni Amerikában, Európában és Ázsiában, ezért ideszállították őket.