Brazília 64 millió dolláros bírságot szabott ki húsfeldolgozókra az illegálisan erdőirtott területekről származó szarvasmarha hús miatt. Az IBAMA célja az erdőirtás csökkentése és az Amazonas védelme.
húsipar
A bolti áruknál is sokkal többe kerül nekünk a magyar hús és tej
2022-ben 1008,7 milliárd Ft-ot, vagyis fejenként több mint 100 000 Ft-ot fizetett ki a magyar állam agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra. E hatalmas pénzt a lehető legjobban, a legtöbb értéket teremtve kellene felhasználni, minél inkább előtérbe helyezve a fenntarthatóságot. Azonban éppen ennek az ellentéte tapasztalható.
Kevesebb húsfogyasztással menthetjük meg a jövőnket
A hústermelés közben világszerte 28-szor annyi üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, mint a növénytermesztés közben, ráadásul a legtöbb gabonát a vágóállatok etetésére termesztik. A hústermelés felelős az élelmiszeripari üvegházhatású gázok 60 százalékáért – mutatott rá az Illinois-i Egyetem tudósainak tanulmánya.
Két év múlva az angol boltok polcain lesz a műhús
A laborban fejlesztett műhúsok várható fogadtatása a fejlett világban egyre kedvezőbb lehet, a vegetarianizmus fő okai között ugyanis ma már fontos helyen áll a vágóhidakkal szembeni ellenszenv és a környezetvédelem. A műhúsokat ugyan állati eredetű mintákból fejlesztik-növesztik, de egyrészt nem kell hozzá az állatokat levágni, és még tömegesen tartani sem – utóbbi a környezeti terhelés…
Az import zöldség vagy a helyi hús okoz kevesebb környezeti kárt?
A fenntarthatóbb élelmezés témában gyakran hangzik el, hogy minél közelebbről származik az élelmiszer, annál jobb, és hogy törekedjünk arra, hogy helyi élelmiszert fogyasszunk, ez azonban nem mindig van így. Tudósok arra hívják fel a figyelmet, hogy ne értékeljük túl a szállítás környezeti lábnyomát, ha élelmiszerekről van szó.
Klímavédelmi fegyver lehet a húsipari áremelés
A húsipari termékek árának emelését sürgetik Németországban állatvédők, a német sajtó szerint a szövetségi parlament (Bundestag) több pártja nyitott az állatjólét növelését célzó javaslatra.
A kelet-ázsiai sertéspestis átszabja a piacot
A feje tetejére állhat a világ húsipara a Kelet-Ázsiában egyre jobban terjedő afrikai sertéspestis miatt. A sertéshús ára idén 70 %-kal nőhet Kínában. Kína valósággal kiszippantotta az európai sertésállományt, így új korszak kezdődött a hentesnél: a sertéshús drágább lehet, mint a marha.
Elindult a szintetikus hús kora. Vajon ízleni fog?
Hatalmas víz- és földigénye miatt fenntarthatatlan a hústermelés a világon, miközben globálisan nő a hús iránti kereslet. Megoldás lehet a laboratóriumi körülmények között tenyésztett csirke- vagy marha, ha elnyeri a fogyasztók tetszését. Az éhség a legjobb szakács?
Európai fogyasztó reszkess! Jön a fertőzött brazil csirke
Rendkívül hátrányosan érintheti az uniós baromfipiacot, hogy az Európai Unió kedvezményes/vámmentes importkontingenst akar nyújtani a Dél-Amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (MERCOSUR) számára ágazati szakértők szerint. A könnyítések nem csak piaci, hanem komoly közegészségügyi kockázattal is járhatnak, és ezt az idei brazil húsbotrány is előrevetítheti.
Átírták a hús fogalmát is – ilyen lesz a virsli
Változtak a húskészítményekre és a sütőipari termékekre vonatkozó előírások a Magyar Élelmiszerkönyvben – közölte Zsigó Róbert, a FM élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára. A módosítás alapján nemcsak a minőség javul, nő a termékek hústartalma is, így például a virsli és a párizsi esetében 40-ről 51 százalékra emelkedett a hústartalom alsó határa.