A rovat kizárólagos támogatója

A laborban fejlesztett műhúsok várható fogadtatása a fejlett világban egyre kedvezőbb lehet, a vegetarianizmus fő okai között ugyanis ma már fontos helyen áll a vágóhidakkal szembeni ellenszenv és a környezetvédelem. A műhúsokat ugyan állati eredetű mintákból fejlesztik-növesztik, de egyrészt nem kell hozzá az állatokat levágni, és még tömegesen tartani sem – utóbbi a környezeti terhelés megszüntetését is jelenti.

Ahogy például a Business Green angol szaklap írja, az Ivy Farm Technologies az Oxfordi Egyetemmel közösen olyan megoldást fejlesztett, amelynek alkalmazásával az elsők között hozhat kereskedelmi forgalomba műhúst az Egyesült Királyságban. A cég azt mondja, hogy 2023-ban megjelenik a termékeivel a brit szupermarketekben és vendéglőkben, és utána hamarosan saját márkás húsgolyót és hamburgert dobna piacra.

Mint a G7 gazdasági portál írja, a fejlesztés alapja jelenleg sertés, a kiindulási szöveteket érzéstelenített állatok lábából veszik ki, és a megfelelő tápanyaggal illetve vitaminokkal ellátott bioreaktorban növesztik meg. A cég 16 millió font (6,5 milliárd forint) tőkebefektetést keres, amelyből az egyetemhez közel építené fel a saját k+f bázisát. A tervek szerint 2025-re már évi 12 ezer tonna műsertéshúst gyártanának, ami azt jelentené, hogy 170 ezer sertés tartását és levágását váltanák ki.

Ross Tucker, az Ivy Farm egyik alapítója hentes famíliából származik, de azt mondja, hogy a húsipar a jelenlegi formájában fenntarthatatlan, mert a globális növénytermesztésnek már csaknem a feléből takarmány készül, és ez az arány még nőni is fog.

A hús- és a tejipar együttesen a világ üvegházhatású gázkibocsátásának 18 százalékáért felel, és globális szinten a hús iránti kereslet várhatóan nőni fog, alapvetően a fejlődő világ népességnövekedésének következtében. Ezt a keresletet a hagyományos húsipari megoldásokkal csak úgy lehet kielégíteni, ha az erdőirtások üteme jelentősen növekszik.

Az Ivy Farmnál úgy számolnak, hogy 10 dekagramm kolbász előállítása jelenleg 1,5 kilogramm szén-dioxid kibocsátással jár, míg ugyanezt laborban előállítva 0,4 kilogrammra csökken. A cég már felvette a kapcsolatot a helyi élelmiszerügyi hatóságokkal, és azt tervezi, hogy a világ számos országában engedélyt fog kérni a termékei forgalmazására.

Jelenleg Szingapúr az egyetlen ország, ahol tavaly év vége óta lehet műhúst forgalmazni, az engedély ott laborban fejlesztett csirke alapú termékre vonatkozik.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek