klímamodell

Míg a tavalyi év az aszályról szólt, idén az év első felében inkább a túl sok víz volt a jellemző, számos magyar települést sújtott villámárvíz. A két jelenség összefügg, és a fenntartható jövőnk egyik záloga lehet, ha a túl sok és túl kevés víz problémáját nem egymástól elválasztott módszerekkel orvosoljuk, hanem összefüggéseiben kezeljük. A jó…

A mostaninál négyszer több trópusi éjszaka jöhet, és a forró napok száma is megduplázódhat az évszázad második felére. A Szegedi Tudományegyetem kutatói szerint az egyéneknek is tenniük kell a kevésbé rossz forgatókönyv megvalósulásáért, például az autózás helyett kerékpárra, vagy buszra kellene szállni.

A profitért bármit. A klímatéma ugyan egyáltalán nem annyira új, mint amilyennek mostanában tűnhet, de hogy annak tűnik, az legalábbis részben a klímaszkeptikus nézeteket terjesztő ipari-politikai ellenlobbinak köszönhető.

Szinte teljes egészében az ember által előidézett károsanyag-kibocsátás a felelős az iparosodás kora óta végbemenő globális felmelegedésért – állítja egy nemzetközi kutatócsoport. A földfelszíni átlaghőmérséklet több mint egy Celsius-fokkal emelkedett világszerte a 19. század közepe óta, a szélsőséges időjárási jelenségek, mint szárazságok és áradások, a tengerszint-emelkedés előidézte szupererős viharok pedig egyre gyakoribbá váltak.

A legújabb modellszámítások szerint a klíma jóval érzékenyebben reagálhat a szén-dioxid-szintre, mint ahogy idáig gondolták. Ez azt jelentené, hogy a jövőben annál is sokkal gyorsabban melegedhet az éghajlat, ahogy idáig kalkuláltak, és esélytelen a célul kitűzött 1,5 fokon belül tartani a felmelegedést, maximum a két fokban reménykedhetünk.

Az 1990-es évekhez képest hétszer gyorsabban olvad a jég Grönlandon, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) „legborúlátóbb” klímaforgatókönyvét követve – derült ki a grönlandi jégveszteségről készült eddigi legátfogóbb tanulmányból, amelyet ötven nemzetközi szervezet 96 sarkkutatója állított össze.

A szennyezett levegő több ember haláláért felelős, mint az alkohol, a túl sok só vagy éppen a veseelégtelenség, a gyilkos tényezők listáján a 6. helyen áll. Ebből a szempontból kifejezetten aggasztó, hogy a MIT kutatása szerint a klímaváltozás hatására nehezebben tisztul majd ki a városok levegője. Mindeközben Trumpék azt vizsgálják, nemzetbiztonsági kockázat-e a klímaváltozás

Jelentősen nőttek bolygónk zöldterületei az elmúlt 30 évben. A természet így reagál a növekvő szén-dioxid-koncentrációra. Lassan „kék bolygó” helyett „zöld bolygónak” kellene hívni a Földet egy nemzetközi kutatócsoport tanulmánya szerint.

A jelenlegi klíma-előrejelzések Földünk éghajlatának hosszú távú megfigyelésén alapulnak. Az ELTE Elméleti Fizikai Tanszék és az MTA–ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport kutatói szerint azonban az elképzelt, párhuzamos világok éghajlatainak összehasonlításából megbízhatóbb kép rajzolódik ki.

Dél-Európában pusztító szárazság, Skandináviában pedig akár 7 fokos hőmérséklet-emelkedés várható, amennyiben az emberiség mindenféle korlátozás nélkül használja tovább a fosszilis tüzelőanyagokat. Svájci és amerikai kutatók megnézték, hogy mi történne, ha az emberiség 11-15 milliárdosra nőne, és továbbra is szénerőműveket használna.