költőláda

Magyarország tíz fészkelő bagolyfajából öt lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Települési jelenlétük azért is fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is problémát okozó egereket és patkányokat.

A gyöngybaglyok tekintetében az egyik szemünk sír, a másik pedig nevet. Az MME Baranya Megyei Csoportja által a templomtornyokba és padlásokra kihelyezett 161 költőládából idén 59 db-ot (36,6%) foglaltak el a madarak.

Magyarország 10 fészkelő bagolyfajából 5 lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Települési jelenlétük azért fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is problémát okozó egereket és patkányokat.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülthez minden évben érkeznek bejelentések postaládában fészkelő széncinegékről. Ez országosan gyakorinak tekinthető és főleg márciusban lehet számítani rá, egészen a nyár második feléig. A postaládákba épült fészkeket a bedobott küldemények veszélyeztetik, ezért érdemes a megoldási lehetőségekről beszélni.

Magyarország tíz fészkelő bagolyfajából öt lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít. A lakosság és az önkormányzatok műfészkek, költőládák kihelyezésével segíthetik a településlakó, rágcsálópusztító baglyok költését.

Védett ragadozó madarunk, a vörös vércse védelmére indult akció Vas megyében. Speciális költőládákat szerelnek fel.

A középfeszültségű oszlopok jelentős része a világ számos országában életveszélyes a madarakra nézve, mivel a kereszttartóra beülve és a vezetéket érintve könnyen áramütést szenvednek. A nagyfeszültségű vezetékek pedig az ütközések miatt jelentenek kockázatot. Utóbbiak ugyanakkor kiváló fészkelési lehetőséget is kínálhatnak egyes madárfajok számára, amennyiben mesterséges fészkek kerülnek rá.

A varjak és a hollók, után a MAVIR nagyfeszültségű oszlopaira felhelyezett költőládákba fészkeltek a kerecsensólymok és a vörös vércsék is. A vércsék megfigyeléséért nyert nemzetközi természettudományi szaktárgyi versenyt egy váci diáklány.