Körös-Maros Nemzeti Park

Június elején, a Körös-Maros Nemzeti Park kardoskúti részterületén, az MME Ragadozóvédelmi Szakosztály munkatársainak segítségével, négy pusztai ölyv fiókára került jelölőgyűrű. A négy közül kettő hibrid, azaz pusztai ölyv és egerészölyv szülők utódai.

A hideg idő ellenére színes madárvilág jellemzi a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületét. Vadludak és récék ezrei népesítik be az itteni vizes élőhelyeket.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai Túzokvédelmi Állomásán végéhez közeledik az idei túzokcsibék repatriációja. A természetvédők reményei szerint a fiatal madarak nemsokára csatlakoznak vad társaikhoz.

Az augusztus 21. óta zajló, hetenkénti szinkronszámlálások alkalmával egyre több kék vércsét látunk a Körös-Maros Nemzeti Park pusztáin. Legutóbb, szeptember 11-én már több mint 2600 példányt figyeltünk meg a tradicionális gyülekezőhelyeken.

Magyarországon az ugartyúk nagyon ritka költőmadár. Állományát mindössze húsz párra becsülik, ebből nyolc a Körös-Maros Nemzeti Parkban költ. Idén 11 fiókát neveltek fel sikeresen, ami e faj esetében igen jó eredménynek számít.

Mint korábban a greenfo is megírta, augusztustól 47 kastélyt nyúlhat le a NER holdudvar – melyek így elveszíthetik köztulajdon jellegüket. Lázár János „kegyúr miniszter” személyesen dönthet a közvagyon átjátszásáról. Szarvason is aggódnak a nemzeti parki központért.

Békés vármegyében az elmúlt 35 év legnépesebb fiókatáborát nevelték fel idén a fehér gólyák. Összesen 320 gólyapár költött sikeresen, a fiókák száma pedig 1102.

A Körös-Maros Nemzeti Park tájait járva még a forró, nyári napokon is sokféle virágban gyönyörködhetünk. A Csanádi pusztákat – elsősorban a tejoltó galajnak köszönhetően -, most a sárga szín uralja.

A 2014-ben alapított Körösvölgyi Állatpark Magyarország egyetlen olyan állatkertje, ami a Kárpát-medence őshonos állatait mutatja be. Az elmúlt 10 év sorozatos fejlesztéseinek köszönhetően a park Békés vármegye legnépszerűbb bemutatóhelyei közé emelkedett. Hiánypótló szerepét mutatja, hogy látogatószáma évről – évre rekordot dönt.

A híres Szarvas-Békésszentandrási Körös-holtág a Tiszántúl legnagyobb, az ország ötödik legnagyobb vízfelülettel rendelkező mentett ártéri víztere. Vizét a késő őszi időszakban minden évben mesterségesen leeresztik és ilyenkor tavasszal újra feltöltik.