közétkeztetés

Általánossá tenné a svédasztalos iskolai étkeztetést a Hungast – közölte Páger Zsolt, a cég üzletfejlesztési igazgatója. A szabadszedéses módszerrel az ételmaradék majdnem a felére csökkenhet.

10 év alatt 30 %-kal nőtt a hazai húsfogyasztás. Ma napi 1,5 millió ember veszi igénybe a közétkeztetést, ahol „szegényen vagyunk gazdagok” mivel az élelmiszer ötöde megy kukába. Ez 50000 tonna pazarlás évente. Miért fontos környezetvédelmi szempontból a húsevés csökkentése? Hogyan segíthet ebben pl. az iskolai szemléletformálás?  Hogyan lehetne a közétkeztetés fenntartható?

A menzákon több tízezer tonna élelmiszer-hulladék keletkezik évente Magyarországon. Ez a rettenetes élelmiszer-pazarlás hatással van az élővilágra és a klímára is, hiszen emiatt többet kell termelni és feleslegesen megsemmisíteni, így rengeteg energiát és erőforrást pazarlunk el. A Maradékmentes Március keretében a gyerekek több iskolában is mérik a menzás maradékot és más lépésekkel is igyekeznek csökkenteni…

A mai élelmezési világnapon a Greenpeace Magyarország a fenntartható közétkeztetés fontosságára hívja fel a figyelmet. A zöld szervezet által bemutatott szarvasi gyermekélelmezési modellben a menzakoszt alapanyagainak csaknem fele helyi termelőktől, részben ökogazdaságból származó élelmiszer.

A közétkeztetésben pl. az iskolai menzákon, kórházakban tilos lesz a szénsavas, vagy cukrozott üdítő, a magas zsírtartalmú húskészítmény, nem tehetnek az asztalra só- és cukortartót. Előírták, hogy fokozatosan csökkenteni kell a napi bevitt só mennyiségét. Megjelent a szeptember elsejétől hatályos közétkeztetésről szóló rendelet.

Az ombudsmanok szerint gyermekeink egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy friss, magas tápértékű, vegyszermentes élelemhez jussanak.

Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa és Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa sajtótájékoztatón tárják a nyilvánosság elé közös felhívásukat, amelyben az iskolai, a bölcsődei és az óvodai közétkeztetés megváltoztatását szorgalmazzák.