NER mutyi

„Iparbiztonsági kockázatok a magyar akkumulátorgyártásban és az ezzel kapcsolatos kommunikáció” címmel átfogó elemzést tett közzé Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa, amelyben a magyar akkumulátoriparral kapcsolatban rámutat az iparbiztonsági kihívásokra, a lakossági tájékoztatás hiányosságaira és a civilek elhallgattatására is.

A Magyar Tudományos Akadémia 198., rendkívüli közgyűlése 182 igen szavazattal, 141 ellenében elfogadta az MTA Elnökségének előterjesztését arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia eladja a kutatóhálózat által használt vagyonelemeit a magyar államnak 80 milliárd forint ellentételezésért azzal a céllal, hogy ezen ingatlanok maradéktalanul az azokat jelenleg is használó kutatóhálózat tulajdonába kerüljenek.

Magánkézbe vándoroltatná a kormány a Nyugati pályaudvar környéki vasúti területeket, amivel kivonulna az állam a területek fenntartásából és fejlesztésből is. Erről szól az az ingatlanhasznosítási pályázat, amit a napokban írtak ki, és amely ellehetetlenítené a Podmaniczky park létrehozását, írta a 24.hu-nak eljutatott közleményében Terézváros önkormányzata, amely elmondása szerint évek óta küzd a park megvalósításáért.

155 fát vághatnak ki a Római Camping területén úgy, hogy a tulajdonos Óbudai Egyetem még nem tudja, mit építene oda. A jövő évi állami költségvetésbe viszont betervezték az új campust. A rektor kategorikusan tagadta, hogy a kemping területére építenék az új campust. Akkor kinek az érdeke a fák negyedének kiirtása?

A magyar építészetről szóló törvény október 1-jén hatályba lépett új rendelkezése kérdésessé teszi a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó fejlesztéseket. Eszerint ha egy településen új beépítésre szánt terület vagy különleges beépítésre nem szánt területet jelölnek ki, annak feltétele ugyanakkora terület biztosítása ugyanazon településen belül. Az intézkedés a zöldterületeket védené, de számos kivitelezést ellehetetleníthet.

Lázár János bejelentette, hogy januárban újabb körben mintegy 40 kastélyt hirdetnek meg eladásra a kormány kastély-örökbefogadási programjában. Az önkormányzatoknak olyan tőkeerős többek között NER közeli cégekkel kell versenyezniük, mint a Mol, az OTP, a Richter, a Magyar Bankholding vagy a 4iG.

Akárcsak sok más ipari beruházás esetében, úgy Paks II építése kapcsán is megnövekszik a víziközműkapacitás-igény, aminek a kiszolgálásához fejleszteni kell a víziközműveket. Ennek része lett volna az a két projekt is, amelyeknek a megvalósítása már biztosan csúszik, hiszen a kivitelezésre kiírt tenderek eredménytelenül zárultak.

Lázár János bejelentette, hogy miután a kormány „stratégiai célként határozta meg, hogy minden megyei jogú városba 2×2 sávos gyorsforgalmi úton lehessen eljutni”, mára „csak 3 ilyen város maradt, és most Esztergomon van a sor”. Nagy biznisz lehet ez is a NER-haveroknak.

Amit tavasszal még csak sejteni lehetett, az mára biztosnak látszik: gyakorlatilag egyetlen, erősen kormány(fő)közeli szereplőt engedhet be a kormány a szélenergia-piacra. Újabb megerősítése ez a kormány energiapolitikai prioritásainak: az orosz atom és az orosz gáz – szó szerint – minden áron való erőltetése, majd 15 évnyi szélerőmű-tilalom után tessék-lássék engedélyezése az egyik legtisztább zöld energiának,…

„Semmi sem változott az országos szúnyoggyérítés kapcsán, ugyanaz a NER csókoscsapat végzi (Reisinger Mátyás, Fekete Gábor, Sáringer-Kenyeres Tamás ex-képviselő Fidesz-KDNP), akik múltja Lőrinc Árpádig [Caola (Nagy Imre) → Corax] nyúlik vissza, akinek ügyvédje Bakondi György (nyugállományú, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója) volt. A repülőgépes irtást is sikerült visszacsempészniük a gyakorlatba, az élővíz-kezelést és irtási bulit üzemeltetniük.